Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"a354cb1f-3ca2-4c64-b1ec-e658f7843cd4","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"De ha kell, lényegében helyben is tud ugrálni a kocsi. ","shortLead":"De ha kell, lényegében helyben is tud ugrálni a kocsi. ","id":"20250106_szoges-akadaly-BYD-1287-loeros-szupersportkocsija-video","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a354cb1f-3ca2-4c64-b1ec-e658f7843cd4.jpg","index":0,"item":"3b18ec63-3b88-44b8-979b-eff45c0f0fa3","keywords":null,"link":"/cegauto/20250106_szoges-akadaly-BYD-1287-loeros-szupersportkocsija-video","timestamp":"2025. január. 06. 13:59","title":"Képes átugrani egy szöges akadályt is a BYD 1287 lóerős szupersportkocsija – videó","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"6f91a8e1-63b1-4918-baeb-d89fe9e824e3","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"A világ negyedik legnépesebb állama a csatlakozással a Globális Dél érdekeit szolgálná.","shortLead":"A világ negyedik legnépesebb állama a csatlakozással a Globális Dél érdekeit szolgálná.","id":"20250106_Indonezia-csatlakozik-a-BRICS-hez","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/6f91a8e1-63b1-4918-baeb-d89fe9e824e3.jpg","index":0,"item":"52f39084-a940-4660-a029-2bae5f695db1","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250106_Indonezia-csatlakozik-a-BRICS-hez","timestamp":"2025. január. 06. 21:51","title":"Indonézia csatlakozik a BRICS-hez","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"3803f559-f62c-4774-ba53-bdc2a729a5aa","c_author":"hvg.hu","category":"kultura","description":"A 62 éves híresség köszönőbeszédében elmondta, azt hitte, soha nem fog díjat kapni, mert ő csak egy „popcornszínésznő”. A részben Magyarországon, Adrien Brody főszereplésével forgatott A brutalista több fontos díjat is behúzott. ","shortLead":"A 62 éves híresség köszönőbeszédében elmondta, azt hitte, soha nem fog díjat kapni, mert ő csak...","id":"20250106_golden-globe-2026-demi-moore-adrian-brody-emilia-perez","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3803f559-f62c-4774-ba53-bdc2a729a5aa.jpg","index":0,"item":"9e45a315-3830-48e4-b484-f30f070fed36","keywords":null,"link":"/kultura/20250106_golden-globe-2026-demi-moore-adrian-brody-emilia-perez","timestamp":"2025. január. 06. 07:40","title":"Demi Moore vihette haza a legjobb színésznőnek járó Golden Globe díjat, a magyar építészről szóló film is tarolt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"12d90561-553e-4278-830b-727f79ff22ce","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A családja szerint rendőri túlkapás történt. A rendőrség szerint az intézkedés jogszerű és arányos volt.","shortLead":"A családja szerint rendőri túlkapás történt. A rendőrség szerint az intézkedés jogszerű és arányos volt.","id":"20250106_zagyvarekas-rendori-intezkedes-meghalt","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/12d90561-553e-4278-830b-727f79ff22ce.jpg","index":0,"item":"6f4eae24-248a-4bcb-bb37-952c45d514b6","keywords":null,"link":"/itthon/20250106_zagyvarekas-rendori-intezkedes-meghalt","timestamp":"2025. január. 06. 08:48","title":"„Rosszul vagyok, nem bírom!” – videó került elő a férfiról, aki rendőri intézkedés közben halt meg Zagyvarékason","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"6d2a680e-8d07-48db-b7fc-b31beffe09dd","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"A felfrissített Genesis GV60 műszerfalát egy hatalmas méretű, 27 colos képátlójú kijelző uralja.","shortLead":"A felfrissített Genesis GV60 műszerfalát egy hatalmas méretű, 27 colos képátlójú kijelző uralja.","id":"20250106_megujult-a-hyundai-premium-villanyautoja-genesis-gv60","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/6d2a680e-8d07-48db-b7fc-b31beffe09dd.jpg","index":0,"item":"d3962ed6-a1eb-48c3-af6c-69f9b55ce347","keywords":null,"link":"/cegauto/20250106_megujult-a-hyundai-premium-villanyautoja-genesis-gv60","timestamp":"2025. január. 06. 07:59","title":"Megújult a Hyundai prémium villanyautója","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4dd4be1d-fa46-4b41-9d34-a08c3d9021a0","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Kilencszeresére nőtt a számuk 2020 óta. ","shortLead":"Kilencszeresére nőtt a számuk 2020 óta. ","id":"20250106_villanyautok-szama-nott","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4dd4be1d-fa46-4b41-9d34-a08c3d9021a0.jpg","index":0,"item":"053fe0a1-0ba8-42cc-a69b-2b38c25988af","keywords":null,"link":"/cegauto/20250106_villanyautok-szama-nott","timestamp":"2025. január. 06. 15:14","title":"Már több, mint 70 ezer villanyautó van Magyarországon","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"251cf0c0-d5ff-4925-9ec8-42cee9148713","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"Az orosz erők igyekeznek visszaverni az ukrán rohamcsapatok támadásait. ","shortLead":"Az orosz erők igyekeznek visszaverni az ukrán rohamcsapatok támadásait. ","id":"20250106_kurszk-offenziva-orosz-ukran-haboru","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/251cf0c0-d5ff-4925-9ec8-42cee9148713.jpg","index":0,"item":"5bbcd4cf-8c45-471b-b8af-ef1e7069b8b4","keywords":null,"link":"/vilag/20250106_kurszk-offenziva-orosz-ukran-haboru","timestamp":"2025. január. 06. 10:25","title":"A fagyos időjárás miatt tudtak újból offenzívát indítani az ukránok Kurszkban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a4aa690f-cff0-4fd4-a304-4160dbbc0021","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"A főutakon is nehezítetté vált a közlekedés, több településről ki kellett menteni az árvíz miatt veszélybe került embereket.","shortLead":"A főutakon is nehezítetté vált a közlekedés, több településről ki kellett menteni az árvíz miatt veszélybe került...","id":"20250107_Arvizriasztas-miatt-allt-le-ket-repuloter-az-Egyesult-Kiralysagban","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a4aa690f-cff0-4fd4-a304-4160dbbc0021.jpg","index":0,"item":"7efdc4a7-e570-4222-9426-c0fea9ea6cb1","keywords":null,"link":"/vilag/20250107_Arvizriasztas-miatt-allt-le-ket-repuloter-az-Egyesult-Kiralysagban","timestamp":"2025. január. 07. 11:33","title":"Árvízriasztás miatt állt le két repülőtér az Egyesült Királyságban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Mostantól egy kicsit közelebb van Európa a bankunióhoz. Mostantól egy kicsit megint távolabb van Magyarország Európától.
Viccelődve kritizált az EP-elnök
Az Európai Parlamentnek vannak aggályai az egységes bankszanálási mechanizmussal kapcsolatban. Martin Schulz elnök kifejtette, bár a képviselők nagy többséggel támogatják a javaslatot, egy újabb kormányközi megállapodás lehetőségét elvetik. Ennél is markánsabb véleményt fogalmaz meg az EP az átmeneti időszakra vonatkozóan. Amíg a bankszanálási alapot nem töltik fel a befizetések, szükség van végső finanszírozóra, ez pedig az ESM lehet. Egy ilyen döntés megnyugtatná a piacot, afféle viszontbiztosításként szolgálna. Schulz kritizálta a szanálási döntéshozatal nehézkességét is. Felidézte a Financial Times kalkulációját, mely szerint egy-egy súlyos esetben 9 testület 126 személye kapcsolódna be a döntésbe, ami lehetetlenné teszi, hogy azok a szükséges gyorsasággal szülessenek meg. "Olyan ez, mint amikor egy kórházban a sürgősségi mentés helyett összehívnák az igazgatótanácsot" - élcelődött. Ha a döntésre nem elég egy hétvége, akkor rossz a rendszer - fűzte hozzá -, mi egyszerű, és nem sokszereplős megoldást szorgalmazunk. Legyen központi szerepe az Európai Bizottságnak, inkább, mint nem transzparens szervezeteknek, amelyek átláthatatlan érdekeket követnek. Különben úgy járunk, hogy "az operáció sikerült, a beteg meghalt."
Már megint egy nap, amelyik „forradalmi” változások kezdetét jelzi, legalábbis Európa pénzügyeiben.
A túlzásoktól és a lelkesítő szavaktól nem idegenkedő bizottsági stílusnak megfelelően ezt a jelzőt aggatta a pénzügyminiszterek tegnapi döntésére Michel Barnier, a belső piacért felelős biztos.
A dolog lényege, hogy az Ecofin megállapodott az egységes bankszanálási mechanizmus fő elveiről, amivel – a biztos szavai szerint – a masszív bankmentés időszaka lezárult. Barnier egyúttal azzal is elbüszkélkedett, hogy mostantól nem az adófizetők pénzét kell efféle akciókra költeni.
Ennek van egy igazán megnyugtató momentuma: a betéteket százezer euróig egész Európában garantálják, és ha egy bank netán csődbe megy, vagy afelé tart, és emiatt a működését fel kell függeszteni, akkor ezeknek a betéteknek a kifizetését meggyorsítják (20-ról 7 napra viszik le), akár az igények előfinanszírozása árán is.
A nemzeti és a közösségi költségvetések megkímélésének a módja már korábban körvonalazódott. A 2008-as válság után több országban megvalósított, a pénzügyi rendszert az összeomlástól megmentő kimentések, bail-outok költségeit az adófizetők állták, a most ezek helyébe lépő belső mentés (bail-in) árát viszont a részvényesek és a nagybetétesek fizetnék meg.
AFP / John Thys
A 2008-as válságot követő években az volt a tipikus megoldás, hogy amennyiben egy nagybank ténykedése veszélybe került, és esetleges bedőlése a tőkeáttételeken keresztül az egész pénzügyi rendszert megrázta volna, akkor az adott ország költségvetése azonnal közbelépett. Ha erre nem volt képes, hívta az IMF-et és az EU-t, amely a közös érdekből következően fizetett, mint egy katonatiszt.
Gyorsabban, mint valaha, és rendkívül határozottan. Így vagy úgy, a bankrendszer megmentése is közrejátszott abban, hogy egyes országokban – például az íreknél – brutálisan nagyra nőtt az államháztartás hiánya, majd az államadósság.
Magyarország e sorból annyiban kilóg, hogy 2008 októberében a lejáró államadósság megújítása került veszélybe, ezért vált szükségessé az IMF-EU-páros gyors segítsége, amiből a magyar tulajdonú bankok megerősítésére is futotta, azzal az elgondolással, hogy ne kerüljenek versenyhátrányba külföldi riválisaikkal szemben.
A külföldi tulajdonú bankok feltőkésítését anyabankjaik megtették. Ez óriási könnyebbséget jelentett a magyar költségvetésnek.
A válságot követő időszak tapasztalatain okulva arra a következtetésre jutottak Európa pénzügyi irányítói, hogy az államháztartás és a bankrendszer közti ördögi körből ki kell lépni. Az ördögi kör erőteljes leegyszerűsítéssel a következő volt. Ha egy országban bajba jutnak a bankok, akkor az állam a betétesek védelme és a gazdaság működőképességének fenntartása érdekében besegít. Az extra kiadás miatt az államháztartás hiánya és az államadósság megugrik, az állam egyre nehezebben jut új hitelekhez. És egyre drágábban. A kamatok emelkedésével a bankok kezében lévő állampapírok árfolyama zuhan, az állampapírban tartott portfolió veszít értékéből.
Ez súlyosbítja a bankok helyzetét. Emiatt még nagyobb segítségre szorulnak, ami még több közpénzt emészt fel. A helyzetet bonyolítja, hogy a közpénzt nem feltétlenül – sőt tipikusan nem – annak az országnak az adófizetői adják bankmentésre, amelynek a bankja(i) a csőd közelébe jutott(ak). Aktuálisan, ha az olasz bankrendszer netán meginogna, szanálási igényét aligha tudná más finanszírozni, mint a német adófizetők. Amiről az eurózóna fenntartásáért már eddig is súlyos terheket vállaló Németország kancellára hallani sem akar.
Olyan mechanizmust kellett találni, amely lehetőség szerint megkíméli a közpénzeket. Ezért felállítottak egy hierarchikus sort, hogy egy bank rossz gazdálkodásáért ki fizessen. Az első helyen a tulajdonosai (részvényesei) és a hitelezői vannak, valamint a nagy betétesek. (Százezer eurón felül.) Ha ez sem elég, meg kell vizsgálni, hogy a bank karcsúsításával, megcsonkításával – egyes részei eladásával – házon belül végre lehet-e hajtani a szanálást (ez a bail-in). Ha nem, és a bank súlya miatt elkerülhetetlen a megmentése, vagy a felszámolás lenne a költségesebb megoldás, akkor kerülhet sor az egységes bankszanálási mechanizmus működtetésére.
Innen már bonyolódik a helyzet. Az elmúlt hónapokban az is körvonalazódott, hogy a bankmentésre igénybe vehető szanálási alap forrásait maguknak a bankoknak kell összeadniuk, amelyek a biztosított betétek egy százalékát ebbe fizetik. Így tíz év alatt 55 milliárd euró jöhet össze. „Azt már tudjuk, mi jön azután, csak azt nem, mi lesz addig” – jellemezte a helyzetet egy befolyásos szakértő.
Kézenfekvő, hogy végszükség esetén az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) 500 milliárd eurós keretének egy részét (legfeljebb 60 milliárd eurót) közvetlenül a bankok feltőkésítésére lehessen fordítani, ám egyrészt a kassza nagy részét elviszi a görög válság, másrészt a német kormány az ESM kiterjesztéséért nem lelkesedik. A döntésről kiadott közlemény ezt a lehetőséget sem zárja ki teljesen, de nagyobb esély mutatkozik arra, hogy a szanálási alap hitelt vehessen fel.
A pénzügyminiszterek úgy döntöttek, hogy a következő tíz évben a bankszanálási alap forrásainak begyűjtése nemzeti hatáskörben marad, ám a pénz egyre nagyobb részét átengedik a közös alapnak, míg az végül fel nem töltődik, és nemzetközivé nem lesz. E tekintetben jogi vita is kibontakozott: ezt meg lehet-e oldani a mai kereteken belül, erre kormányközi megállapodásokat kell kötni, vagy a szerződést is módosítani kell.
Bár a „forradalmi kezdet” ellenére sok a tisztázatlan kérdés, a bankunió ügye egy év alatt kétségkívül haladt valamennyit, és nagyjából a következőképen áll. Jövő novembertől a 8300 európai bankból nagyjából a legnagyobb 130-nak a felügyeletét az Európai Központi Bankban létesítendő egységes felügyelet közvetlenül látja el, amely a nemzeti felügyeletekkel együttműködik, és hatáskörét más bankokra is kiterjesztheti. Az új bankszanálási mechanizmus 2015. január 1-jén lépne életbe, feltéve, hogy azt a most leköszönő Európai Parlament még jóváhagyja. A bankunió az eurózónára kiterjed, de nyitott, bármelyik uniós tagország bármikor csatlakozhat hozzá.
A magyar álláspont nagyjából úgy körvonalazható: ráérünk akkor dönteni, ha már valamennyi részlet tisztázódott. Más nézőpontból azonban a dolog úgy fest, Európa és Magyarország útjai más irányba tartanak. Míg Európa kormányai egy uniós forrás szerint 1300 milliárd eurót fordítottak bankmentésre, feltőkésítésre és megerősítésre, hogy stabilizálják a pénzügyi rendszert és fenntartsák annak működőképességét, a magyar kormány alaposan legyengítette bankrendszerét. Hadat visel ellene.
Európa legnagyobb bankadójával veszteségbe sodorta a szektor egészét, a leánybankok külföldi tulajdonosait tőkeemelésbe hajszolta, Felcsuti Péter szavaival élve „zombi” állapotba hozta őket: nem hiteleznek, nem segítik a gazdasági növekedést. Közben a kormány nem talált megoldást a fő veszélyforrásra, arra, hogy mi legyen a növekvő részarányú rossz hitelekkel, ellenben azt a benyomást keltette, hogy megsegíti a devizaadósokat – ez önmagában is csökkenti a törlesztési hajlandóságot, tovább növelve a nemteljesítő hitelek arányát.
Amikor pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a hitelezés még jó ideig nem áll helyre, belépett a Magyar Nemzeti Bank, hogy a beruházásokat nulla kamatozású hitelekkel élénkítse, amelyeket a kereskedelmi bankok 2,5 százalékos kamatozású hitellel helyezhetnek ki. Ez átmenetileg segíthet ugyan, de a piaci hitelezést tartósan nem helyettesítheti; ellenben torzítja azt, és perspektivikus terheket ró a költségvetésre.
A nagyobb magyar kereskedelmi bankok külföldi tulajdonosai benne vannak abban a 130-as csoportban, amelyikre kiterjed az Európai Központi Bank egységes felügyelete. Szlovák leányán keresztül az uniós felügyelet „belelát” az OTP könyveibe is. Ha Magyarország nem csatlakozik a bankunióhoz, bankjai nem kapják meg azt a biztonságot, amit az eurózóna pénzintézetei. Emiatt drágábban juthatnak hitelekhez, versenyképességük romlik. Ez önmagában is felettébb súlyos érv a csatlakozás mellett.
Csakhogy az európai és a honi bankpolitika egyáltalán nem harmonizál. A magyar kormány nem bánná, ha egyes bankok tönkremennének, azokat az állam olcsón megkaparinthatná, ami nem éppen a stabilitás és az átláthatóság irányába mutat. (A takarékszövetkezetek esetében a megerősítést államosítással kapcsolta össze.) Ez nem éppen az európai út. Ami ennél is nagyobb baj, ha netán egy krízis megint beüt, Magyarország kevésbé számíthat nemzetközi segítségre, mint 2008-ban. Vagyis sokkal nagyobb árat fizet érte.