A Kúria önkormányzati tanácsa által pénteken nyilvánosságra hozott dokumentuma szerint a határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A határozat indokolása szerint Debrecen önkormányzata 2007-ben, majd 2009-ben fogadta el a helyi adókról szóló közgyűlési rendeletének módosítását.

Az első módosítást követően, 2008. április 3-án az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal törvényességi ellenőrzési főosztálya törvényességi felhívással fordult az önkormányzathoz azzal, hogy a módosítás sérti a helyi adókról szóló, valamint az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseit, valamint pozitívan különbözteti meg a kutatás-fejlesztést végző vállalkozásokat.

A debreceni önkormányzat megtárgyalta a törvényességi felhívásban foglaltakat, de nem értett vele egyet, ezért az indítványozó – az ismételt és eredménytelen törvényességi felhívást követően – az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a helyi rendelet megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság 2013 márciusában kelt végzésével az indítványt áttette a Kúriához, és annak önkormányzati tanácsa most meghozta a helyi adórendeletet megsemmisítő döntését.

Az eljárás során – derül ki az indoklásából – a debreceni önkormányzat jogi, gazdasági és az európai uniós gyakorlatra vonatkozó érvekkel igyekezett alátámasztani igazát, de azokat a Kúria önkormányzati tanácsa cáfolta.

Korábban Kósa Lajos, Debreceni fideszes polgármestere több rendezvényen is elmondta, hogy az elmúlt években átütő sikert hozott a város gazdaságpolitikája, amelynek fontos eleme az a sajátos helyi adózási gyakorlat, amely támogatja a magas hozzáadott értéket képviselő iparágakat és szolgáltatásokat. Ennek is köszönhetően számos, a kutatást, a fejlesztést, az innovációt előtérbe helyező cég telepedett le a városban, munkát biztosítva több ezer magasan képzett munkavállalónak.

Az önkormányzat álláspontja szerint a kedvezmények nem is tekinthetők adókedvezménynek, hanem egy helyi adófizetési modellnek, amelynek keretében "a rendelet hatálya alá tartozó vállalkozások nem mentesülnek az adó egy részének a megfizetése alól, hanem ezt a kötelezettségüket a város érdekében, a város által preferált módon teljesítik".

Kósa Lajos korábban többször utalt rá, hogy e rendeletük miatt vitában áll az önkormányzat a pénzügyi hatóságokkal, de igyekeznek álláspontjukat megvédeni.

Papp László (Fidesz), Debrecen vállalkozói vagyonért és gazdasági stratégiáért felelős alpolgármestere a határozatra reagálva az MTI érdeklődésére elmondta: az önkormányzat egyértelmű és határozott szándéka, hogy a magas hozzáadott értékű technológiai iparágak helyzetét tovább erősítse Debrecenben.

A Kúria döntése nem érte váratlanul az önkormányzatot, már kidolgozás alatt állnak azok az érintett gazdasági területet ösztönző megoldások, amelyek segítségével a város tovább erősíti azt a pozíciót, amelyet a magas hozzáadott értékű ipar vonatkozásában az elmúlt időszakban elért – tette hozzá.

"Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy a Kúria döntése egy korábbi, és nem a jelenleg hatályban lévő önkormányzati adórendeletre vonatkozik, ennek következtében az érintett vállalkozások és az önkormányzat mindaddig folytathatja a jelenlegi gyakorlatot, míg a hatályos önkormányzati rendelet vonatkozásában más döntés nem születik" – közölte Papp László.