Miután a webáruházak üzletszabályzatai sokszor elfelejtik megemlíteni a fogyasztók elállási jogát, a vásárlók pedig nem kellő alapossággal olvassák a kisbetűs szerződési feltételeket, nem is beszélve a a lakásajtóban meggondolatlanul szerződő nyugdíjasokról, Brüsszel 2011 októberében irányelvet fogadott el a fogyasztók jogairól (a távollevők között vagy az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre nézve). Az irányelv szigorúan a kereskedőkre hárítja az egyértelmű tájékoztatás terheit, áttekinthetőbbé teszi a „klikkeléses vásárlás“ szabályait, és tisztázza a nem kívánt áruk visszaküldésének költségmegosztását is.

A fogyasztók jogairól szóló 2011/83-as irányelvet 2013. december 13-áig kellett átültetniük a tagállamoknak a nemzeti jogba. Határidőre 14 tagállamnak sikerült harmonizálnia az irányelvet, köztük a fogyasztóvédelemben élen járó Svédországgal, Finnországgal, Németországgal és az Egyesült Királysággal. A fennmaradó 14 állam, élükön a legtöbb közép-kelet-európai országgal – Csehországot leszámítva –, valamint a jogalkotási gyorsaságáról kevésbé híres Spanyolországgal és Franciaországgal, nem teljesített határidőre.

Magyarország tegnapelőtt (február 26-án) hirdette ki a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. számú kormányrendeletet, amely azonban csupán ez év június 13-ától hatályos. A féléves csúszás következtében a magyar jog hátrányosabb elállási jogokat biztosít – erre az időre – a hazai fogyasztóknak, mint az implementáló tagállamok. Arról nem is beszélve, hogy a bátrabb fogyasztók, az uniós jog közvetlen hatálya miatt, elméletileg konkrét kártérítési igényel fordulhatnak a magyar állam ellen ezidő alatt!

Milyen jogokat biztosít az irányelv a fogyasztónak?

Az interneten aktív vagy a lakásban ajtót nyitó fogyasztó december óta, az áru átvételétől számított 14 napon belül (írásban, vagy a weboldalon közzétett elállási formanyomtatvány kitöltésével) állhat el az adásvételi szerződéstől. Az elállást indokolni nem kell, de a vásárolt árucikket 14 napon belül vissza is kell küldeni. A visszaküldés költségei nem terhelik minden esetben a vásárlót, a fogyasztóbarát kereskedő például átvállalhatja a visszaküldés postai költségeit; illetve köteles is viselni a költségeket, ha elfelejti tájékoztatni a fogyasztót az elállás jogáról. A kereskedő köteles 14 napon belül visszatéríteni a vételárat a fogyasztónak. Örvendetes, hogy nemcsak az elérhetőségét, a fogyasztói panaszok érvényesítésének címét, de a vételár összes mellékköltségét ismertetnie kell, mielőtt a fogyasztó ténylegesen ráklikkelne a fizetés gombra. Az Európai Unió Bíróságának aktuális jogértelmezése szerint ezeket az információkat (C-49/11. ügy) nem elég valahol hyperlink formájában elbújtatni a weboldalon, hanem a szerződés konkrét aláírása előtt egyértelműen „közölni” kell a fogyasztóval.

Az irányelv büntető célzattal egy évvel meghosszabbítja a fogyasztók rendelkezésére álló elállási időt arra az esetre, ha a kereskedő elfelejtené tájékoztatni a vásárlót az elállási jogról. További könnyebbség, hogy a hibátlan tájékoztatás megtörténtét a kereskedőnek, nem pedig a vásárlónak, kell bizonyítania. Ha pedig ügyfélszolgálati hot-line-t üzemeltet a kereskedő, akkor a fogyasztóval szemben nem számíthat fel az alapdíjtól eltérő percdíjakat. Az irányelv szabályait a víz-, gáz-, villamos nergia- és távfűtési szolgáltatásoknál is alkalmazni kell, de a szerencsejátékokra és a  pénzügyi szolgáltatásra nem vonatkozik az irányelv.

Mi hiányzik a magyar szabályozásból?

Annak ellenére, hogy a harmonizációra a magyar jogalkotónak a megengedettnél hosszabb időre volt szüksége, maradt néhány pontatlanság az implementáló kormányrendeletben. Hiányosságokat elsősorban a visszaküldő fogyasztói terheire nézve és a sürgős karbantartási munkáknál nyújtott pluszmunkálatoknál találunk. A kormányrendelet ugyanis elfelejti tisztázni, hogy a fogyasztónak akkor sem kell viselnie a megvásárolt áru visszaküldésének költségeit, ha a kereskedő elfelejtette felvilágosítani az elállási jogáról; illetve, hogy a konkét javítási munkáknál felmerülő újabb szolgáltatásokra nézve külön elállási jog illeti a fogyasztót. Nem világos továbbá, hogy miért biztosít kivételeket a kormányrendelet a személyszállítási szolgáltatásoknak, holott az irányelv egyértelműen kimondja, hogy attól sem szigorúbb, sem enyhébb nemzeit szabályokat nem lehet alkotni.

Az irányelv gyakorlati jelentősége vitathatatlan, az online webáruházak és jegyirodák már javítgatják weboldalaikat. Tavaly december közepén például a német booking.com leányvállalata egy héten belül szó nélkül visszafizette a repülőjegy ára mellé kéretlenül felszámolt extra biztosítási díjakat egy nem kívánt utazási biztosításért. Igaz, azt nem volt könnyű kideríteni, hogy milyen e-mail címre kell küldeni az elállási nyilatkozatot.