Érdekes okfejtést tett közzé az euobserver.com véleményrovatában két brit újságíró. Martin Nunn és Martin Foley arra próbáltak választ adni, hogy miért kell Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Krím-félsziget.

A két újságíró felteszi a kérdést, hogy Putyin miért volt hajlandó a szocsi téli olimpia 54 milliárd dollárját és a rubel megvédésére költött 12 milliárdot beáldozni – Oroszország imidzsén a krími konfliktus komoly sebet ejtett, ráadásul dollármilliárdokat kell költeni az orosz fizetőeszköz árfolyamának megtámogatására is. A britek szerint dicséretre méltó az, hogy sokan úgy vélik, Putyin az orosz ajkú népességet igyekszik megvédeni az új kijevi kormányzattól, ám korántsem biztos az, hogy ez tényleg így van.

Először is, az orosz kormány nem arról ismeretes, hogy a szívén viselné az átlagpolgár sorsát. Elég csak a drog-, alkoholproblémákkal küzdők tömegeire, vagy a HIV-fertőzöttek helyzetére gondolni, értük nem igazán mozdul meg az orosz állami szociális háló a szerzők szerint. A nemzetiségi csoportokat megvetéssel kezelik, a melegeket pedig illegalitásba taszítják.

A Krímért zajló harc egyesek szerint inkább a gázról és kőolajról szól

AFP / Sergei Bobok

Miért is lehet így érdekes Putyinnak egy félig sivatagos, félig hegyvidékes terület, ahol még úgy fest, ma is döntően a mezőgazdaság játssza a főszerepet? Miért érdeklődik Oroszország Kelet-Ukrajna iránt, amelynek elavult szovjet ipara fejlesztésre szorulna? Hiába jönnek az oroszok a Krím orosz múltjával, és a fekete-tengeri orosz flottával, az igazi indok elég egyszerű: a kőolaj és a földgáz miatt.

Ha ugyanis az oroszok megszállják a Krímet és Ukrajna fekete-tengeri partvidékét, akkor azzal kizárólagos jogot is formálhatnának az ott található szénhidrogénvagyonra. A jelek szerint ugyanis nagy lelőhelyek találhatóak a térségben.

A nagy energiacégek, mint például az ExxonMobil, Chevron, Shell, Repsol, vagy a Petrochina komoly érdeklődést mutatnak a Kijevvel történő együttműködésre a térség olaj- és gázvagyonának feltárásában, az oroszok fekete-tengeri területein pedig már találtak is lelőhelyeket, csakúgy, mint a románokhoz tartozó térségben. A Krím-félszigeten már kereskedelmileg is kifizetődő lelőhelyekről is érkeztek hírek.

Még ha nem is termelnék ki soha az oroszok a szénhidrogénvagyont a régióból, akkor is biztosított lenne, hogy a Gazprom legyen az a cég, ami eldöntse, mikor, hogyan és milyen ütemben történjen meg a kitermelés, ezzel pedig biztosított lenne az oroszok monopóliuma a régió energiaexportja felett. Szevasztopol kikötője pedig nemcsak arra jó, hogy az orosz fekete-tengeri flottának otthont adjon, hanem elég mély ahhoz, hogy segítséget nyújthasson az offshore kitermeléshez is.

Hozzá kell tenni, hogy az oroszok 20 milliárd dollárt spórolnának is azzal, ha a Déli Áramlatot nem a Fekete-tenger alatt, hanem a Krímen keresztül vinnék el Európába. Kelet-Ukrajna "bevásárlólistája" pedig még ennél is nagyobb: a becsült földgázlelőhelyek komolyak lehetnek, atom- és vízerőművek vannak a térségben, jelentős mennyiségű magnézium, vas és szén is található a régióban.

Mindent összevetve egy 70-100 milliárd dolláros kiadás a két újságíró szerint még igencsak alacsony ár is lehetne mindezekért.