Magyarországon három év alatt 7,6 százalékkal csökkent a kapcsoltan termelt villamos energia aránya a teljes hazai termelésben, miközben Németország és Lengyelország ambiciózus tervekkel és támogatási politikával az évtized végére a jelenlegi részaránya megduplázását tervezi. A 20 százalék feletti energiamix-érték elérését a a hőt és a villamos energiát párhuzamosan termelő erőművek magas hatásfoka is indokolja.

MTI / Honéczy Barnabás

Idehaza éppen fordítva haladunk: a szabályozói környezet változásával a 2010-ben mért 20,9 százalékról 2013 végére 13,3 százalékra esett a kapcsoltan termelt áram aránya, miközben a technológia a hőtermelés területén is jelentős mértékben visszaszorult - mutattak rá a résztvevők Magyar Kapcsolt Energia Társaság XVII. éves szakmai konferenciáján, Siófokon. Úgy látják: jelentős segítséget adhatna a helyzet reális értékeléséhez az Európai Unió energiahatékonysági irányelvének megfelelő átültetése is a hazai jogrendbe.

A rendezvényről kiadott sajtóközleményben az áll, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott hőárak és az alacsony piaci áramár miatt a berendezések alig üzemeltek 2013-ban. A Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) saját adatai alapján a gázmotorok kihasználási óraszáma átlagosan 1900 óra volt (a nagyerőműveké 3300 óra volt) tavaly, miközben az optimális éves üzemóra mennyiségének 7800-8000 között kellene lennie.

„Nem vagyunk jó helyzetben, ugyanakkor mindent megteszünk, hogy a kapcsolt termelés fennmaradjon Magyarországon, fejlődjön úgy, hogy közben megfeleljünk a mindenkori kormányzati energiapolitika kijelölt irányainak” – hangsúlyozta Rudolf Viktor, az MKET elnöke.