"A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak" – mondta Orbán Viktor a Hír Tv-nek adott exkluzív interjújában, 2004-ben. A gyöngyszemet Zsiday Viktor befektetési szakértő találta a Portfolión.

A hír szerint annak idején a miniszterelnök hosszan fejtegette, hogy a forint gyengítésével tulajdonképpen "ellopják a pénzt az emberek zsebéből", mivel a bérből, fizetésből és egyéb járulékokból élők gyengébb forint esetén kevesebb árut tudnak megvásárolni a boltokban, a nyugdíjasok juttatása is kevesebbet ér. A pártvezető szerint a kormánynak a forint gyengítését célzó utalásai és kísérletei a középkori királyok módszeréhez hasonlíthatóak, amikor is az uralkodók a pénzek nemesfémtartalmát próbálták meg minimálisan csökkenti, elcsalva azok értékéből.

Megkedvelték a középkori megoldást

A hír aktualitását az adja, hogy az alapkamat folyamatos csökkentésével a Magyar Nemzeti Bank a jelek szerint elfogadta a tartósan 310 forint feletti eurót. A jegybank monetáris tanácsa kedden 2,7 százalékról újabb történelmi mélypontra vágta az alapkamatot, és egyelőre nem tudni, hogy megáll-e itt. Azonban, ha le is áll a kamatvágás, a 300 forint alatti euróárfolyamtól valószínűleg elbúcsúzhatunk, sőt a választások után az Equilor tartósan 314 feletti értékekre számít a devizahiteles kérdés rendezése és a költségvetéssel kapcsolatos kilátások miatt.

Az elmúlt években rendszeresen visszatérő információk szerint a kormány ezt nem is bánta, sőt kormányzati szándék volt a forint gyengítése. A miniszterelnök több alkalommal olyan nyilatkozatot tett az elmúlt években, amiben gyenge árfolyamot vetített előre. 2012 őszén arra biztatta a devizahiteleseket, hogy lépjenek be az árfolyamvédelmi programba, mert a forint nagyon bizonytalanul fog mozogni a következő időszakban.

Azért nem vagyunk akkora királyok

Zsiday Viktor szerint a magyar alapkamat már olyan alacsony, hogy ez nyomás alatt tartja a pénzünket. A jelenlegi nemzetközi környezethez és Magyarország helyzetéhez tartozó egyensúlyi kamat valószínűleg 4-5 százalék között lenne a befektetési szakértő szerint.

Miközben Magyarország egy éve még nagyjából olyan kamatot kínált, mint egy "átlagos" feltörekvő ország, ma már kevesebbet akarunk fizetni a külföldieknek. Ez elmenne, ha sokkal jobbak lennénk náluk, ám – bár néhány fontos mutatóban jobbak vagyunk többeknél – annyira azért nagy királyok nem vagyunk, hogy ezt csak úgy elfogadják a befektetők – írja Zsiday, és úgy látja, ha mi kevesebb kamatot adunk, akkor szépen elmennek innen máshová. A gyengülő forint pedig előbb-utóbb inflációt hoz, akármilyen alacsonyak is most az inflációs mutatók.