Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár még április elején írta meg Vidar Helgesen norvég külügyminiszternek, hogy szerinte a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) támogatásainak az odaítélésénél kulcsszerepet szántak az LMP-nek, és ez nem tetszik neki.

A véleményét abból vezette le, hogy a norvég alap támogatásait egy olyan szervezet – az Ökotárs Alapítvány – osztja szét Magyarországon, amely "ezer szállal kötődik az LMP-hez". Az Ökotárs Alapítvány ezt cáfolta.

Mint írták, még azt megelőzően, hogy az NCTA lebonyolítása elkezdődött volna, minden közreműködő megszakított minden olyan kapcsolatot, amely bármi módon pártpolitikaiként lenne értelmezhető. Az Ökotárs Alapítvány soha nem támogatott pártot vagy pártközeli alapítványt – közölték.

A norvég külügyminiszter április 24-én válaszolt Lázár Jánosnak, a levelet – amely a norvég kormány honlapján olvasható – az origo.hu portál szerdán ismertette. Helgesen azt írja, meglepték Lázár vádjai – főleg az, amelyik politikai elfogultsággal vádolja az alapot – és nem tartja azokat igaznak.

"Szeretném aláhúzni, hogy Norvégia kormánya nem támogatja semmilyen párt politikai tevékenységet Magyarországon, sem pénzügyileg, sem másképp" – írta a norvég külügyminiszter. Hivatkozik arra, hogy a magyar civil szféra támogatása egy közös döntésük volt 2011-ben, amelyet egy megállapodással is alátámasztottak.

E megállapodás szerint választották ki az alap magyarországi donor szervezetét egy nyílt pályázat keretében, a pályázatról pedig a magyar állam képviselője is elmondhatta a véleményét. Vidar Helgesen azzal zárja a levelét, hogy reméli, tovább folytatódik Norvégia és Magyarország együttműködése a norvég alapon keresztül, és ehhez kéri Lázár János együttműködését.

Lázár János említett levelében arra tett javaslatot, hogy inkább a magyar kormánnyal kéne konzultálnia a norvég alapnak és közintézményeken keresztül elosztani a pénzt. Ezt erősítette meg Csepreghy Nándor is. Megítélése szerint a kormány – a tárcák és a Miniszterelnökség – rendelkezik kellő szakmai kompetenciával ahhoz, hogy az alapban lévő pénzt elossza.

A 2011-ben létrehozott alapban lévő, 2016-ig felhasználható, tízmilliárd forintos nagyságrendű forrásokat a három donor ország, Norvégia, Izland és Liechtenstein a szolidaritás jegyében bocsátja Magyarország rendelkezésére. A források mintegy 97 százalékát Norvégia biztosítja, innen származik az alap neve – olvasható a Nemzeti Együttműködési Programok Irányító Hatósága honlapján.

Az alap átfogó célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, illetve a kétoldalú kapcsolatok erősítése. A 12 támogatásban részesülő program közül a legjelentősebb forrás a környezetvédelem, a kutatás-fejlesztés és a civil szervezetek kapacitásfejlesztése területén áll majd rendelkezésre. Több program kifejezett átfogó célkitűzése továbbá a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok, ezen belül a roma népesség életkörülményeinek javítása.