szerző:
hvg.hu

Nagyjából 600 ezer magyar dolgozhat külföldön egy újabb becslés szerint. Az újabb szenzációs szám köré azonban megannyi kérdőjelet tehetünk. Lehetetlen ugyanis eldönteni, mekkora a tényleges szám, és ha mégis, akkor az a tartósan külföldön dolgozókra vagy az ingázókra, vagy mindkettőre vonatkozik.

Egy friss becslés szerint akár 600 ezer magyar is dolgozhat külföldön. A kftkreator.hu cégalapítással foglalkozó szervezet összegzésében az áll, hogy ennyi magyar dolgozhatott 2013 végén az Európai Unió (EU) különböző országaiban. Az adat elsőre igen meglepőnek tűnik: egy éve ugyanis még “csak” félmillió külföldön dolgozó, tanuló, élő magyarról szólt a fáma, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) akkor a nagykövetségektől kapott becslésekre alapozta ezt a számítást. A korábbi adatot szakértők már akkor is megkérdőjelezték, tekintve, hogy a migráció természetéből fakadóan – különösen úgy, hogy EU-ban szabadon lehet mozogni – csak részinformációkból tudnak építkezni a szociológusok, statisztikusok.

Magyar munkavállalók Londonban
©

A mostani hatszázezres adat mindemellett jelentős ugrást jelentene: egy év alatt ennek értelmében 20 százalékkal nőhetett a külföldre kiköltöző magyarok száma, ez pedig komoly dinamikát is jelentene, ha a számok valósak. Ilyen szintű bővüléssel 3-4 év alatt elérnénk az 1 millió főt, ám a számokkal és a definíciókkal rengeteg probléma van, és korántsem biztos, hogy a magyarok ilyen tömegei dolgoznak, élnek külföldön. A kérdőjejelek miatt úgy tűnik, megint sikerült egy nagyot szóló adatot közölni a külföldön folgozó magyarokról, csak senki nem tudja, hogy igaz-e, így sem megerősíteni, sem cáfolni nem lehet.

Bonyolultabb ez, mint elsőre tűnik

A külföldön dolgozó magyarok számának meghatározásában kulcskérdés, hogy hányan élnek közülük tartósan külföldön, és hányan vannak, akik csak hosszabb-rövidebb időre munkát vállalnak. Definíció szerint egy éven belüli tartózkodás esetén nem tekintünk  migránsnak egy munkavállalót. Magyarán: az még nem lesz külföldre szakadt honfitársunk, aki néhány hónapra elmegy narancsot szedni Spanyolországba, vagy szüretre Franciaországba.

Az új, közel 600 ezer külföldön dolgozó magyarról szóló hír nem tesz különbséget az ingázók és a tartósan ott dolgozók között. Még az ingázók között is különbséget tehetünk a rövid időszakonként és a hosszabban ingázók között. Van, aki napi szinten ingázik, és csak dolgozni jár át például Ausztriába, vannak, akik hetente vagy havonta járnak haza. Azok is az ingázók közé sorolódnak, akik két hónapot kinn dolgoznak az Egyesült  Királyságban, például bébiszitterként vagy idősgondozóként. A munkaerőáramlással foglalkozó szakemberek éppen emiatt hangsúlyozzák, hogy lehetetlen egyetlen számot mondani arra, hogy hány magyar dolgozik külföldön.

Fontos helyretenni azt is, hogy az egyes országok adatait hogyan értelmezzük. A 600 ezer külföldön dolgozó magyarról szóló hírben például az szerepel, hogy Németországban 135 ezren dolgoztak 2013 végén. Erről az adatról azt érdemes tudni, hogy az adott időpontban érvényes munkavállalási engedélyek számát tartalmazza, így egyaránt beletartoznak a tartós munkavállalók és azok is, akik csak három hónapra kaptak engedélyt.

A hír szerint a legtöbb magyar az Egyesült Királyságban dolgozik, ez a leginkább kétséges pont. Érdemes ezt összevetni azzal, hogy 2011-ben a népszámlálás csak 48 ezer ott dolgozó magyart talált az Egyesült Királyságban (Skóciát is beleértve). További érdekesség, hogy az Egyesült Királyságban összesen 5600-an regisztráltak az áprilisi országgyűlési választásra.

A külföldön dolgozó magyarok számát tovább lehetne differenciálni azokkal is, akik külföldön tanulnak és mellette dolgoznak. Az adatokban benne lehetnek az új magyar állampolgárok is: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éppen szombaton, Orbán Viktor miniszterelnökké választásának napján büszkélkedett beszédében azzal, hogy az 500 ezret is meghaladta a honosított magyar állampolgárok száma. Ha a Délvidékről, Kárpátaljáról vagy Erdélyből valaki munkát akar vállalni az EU-ban, azt csak magyar útlevéllel, illetve személyi igazolvánnyal teheti. Ahhoz, hogy az adatokat őket figyelembe véve is differenciáljuk, tudni kellene a külföldön dolgozó magyarok születési országát is.

Magyar orvos Londonban
©

Ugyanakkor az összes kérdőjel ellenére a 600 ezer külföldön dolgozó magyarról szóló adat akár igaz is lehet, csak nem tudjuk megalapozottan állítani, nincs hozzá ugyanis elegendő információ. Fontos megjegyezni, hogy az nem feltétlenül “rossz dolog”, hogy magyar állampolgárok külföldre mennek dolgozni. Az Európai Unióban ugyanis szabad a munkaerő áramlás, és éppen azért, mert ez összességében jó az európai gazdaságnak. Az a folyamat, hogy egyre több magyar vállal külföldön munkát már 2004-ben, az EU-csatlakozással elkezdődött, és az évek múlásával egyre hangsúlyosabbá válik. Vagyis Magyarország egyre jobban bekapcsolódik az  európai munkaerő áramlásba. A munkavállalók felől nézve az elpazarolja a lehetőségeit, aki rendelkezik piacképes szakmával, nyelvtudással és kapcsolati tőkével vagy helyismerettel, és nem használja ki, hogy egy másik országban például magasabbak a bérek.

Mit tud a statisztika?

Mivel nincsen olyan egységes adatbázis, melyből kerek perec meg lehetne mondani, mennyi magyar is tartózkodik külföldön, így különböző adatforrásokból lehet összeszedni ezeket az információkat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készít népmozgalmi statisztikákat, ahol megbecsülik a hazánkból kivándoroltak és bevándorlók számát (nemzetközi vándorlás). A KSH a más uniós tagállamok statisztikai hivatalainak tükörstatisztikáira is támaszkodik.

 

Emellett létezik még információ a személyiadat- és lakcímnyilvántartásra vonatkozólag is, ezekből is hasznos információkhoz lehet jutni. A hivatalos adatok mellett léteznek még kutatások is, melyek nem csak a kivándorlók számát, hanem a életkorukat, munkaerő-piaci jellemzőiket is vizsgálják. Ilyen például a SEEMIG, nyolc országra kiterjedő kutatási projekt. A kutatás hírlevele szerint például Európán belül 2011-ben összességében több mint 200 ezer – hivatalosan bejelentett – magyar állampolgár élt külföldön (adathiány esetén a korábbi évet vették számításba). Ezen kívül még zajlanak kutatások hazai intézeteknél, például a Tárkiban – ahol azonban eddig főként a kivándorlással kapcsolatos attitűdöket kutatták. Emellett pedig az EU statisztikai hivatala, az Eurostat is közöl adatokat arról, hogy hány külföldi tartózkodott az egyes uniós tagállamokban (bár itt összesített adatokról van szó, nincsenek lebontva például a magyarok).

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Mit szólna, ha ilyen lenne az összehajtható iPhone? – videó

Mit szólna, ha ilyen lenne az összehajtható iPhone? – videó

Radar360: Orbán kicentizte, a félig magyar kém lebukott

Radar360: Orbán kicentizte, a félig magyar kém lebukott

Simonka György: Elindultunk haza

Simonka György: Elindultunk haza

Nagyon jó hír: sikerült létrehozni a kihalás szélén álló északi szélesszájú orrszarvú újabb embrióját

Nagyon jó hír: sikerült létrehozni a kihalás szélén álló északi szélesszájú orrszarvú újabb embrióját

Dagi, bajszos, szerencsétlen: biztosan nem lehet igazi hős

Dagi, bajszos, szerencsétlen: biztosan nem lehet igazi hős

Szélvédőbe szorult sérülttel próbált meglépni a rendőrök elől egy BMW-s

Szélvédőbe szorult sérülttel próbált meglépni a rendőrök elől egy BMW-s