A külgazdaság megjelenése a tárca nevében elsősorban kommunikációs kérdés, a legtöbb országban a külügyhez tartozik a feladat. Magyarországon ez mozgott, a mostani megoldás egy szervezeti széttagoltságot szüntet meg – mondta Navracsics Tibor külügyminiszter-jelölt a gazdasági bizottsági meghallgatásán.

Ennek megfelelően Navracsics összehangoltabb működést ígért, ami intézményi szinten úgy jelenik meg, hogy az eddig külgazdasági feladatot végző külügyi, NGM-es és miniszterelnökségi munkatársak (ez utóbbiak felügyelték az ún. keleti nyitás folyamatát) mind a tárca alá tartoznak majd. És nem fordulhat elő, hogy egy diplomáciai külképviseleten egy külügyi és egy külgazdasági szakdiplomata ne támogassák egymás munkáját.

Túry Gergely

Navracsics elmondta, hogy az euratlani integrációt, a közép-európai együttműködést és a határon túli magyarok képviseletét a hagyományoknak megfelelően alkotmányos kötelességüknek tekintik. Viszont két olyan területtel „megtámasztanák a klasszikus diplomáciai eszközrendszert, ami egyre erősebben érvényesül a világban”. Ezek pedig a külgazdasági és a kulturális diplomácia.

Az előbbinek a célpontjai Nyugat-Balkán térsége („itt stabil tengeri kijárat is kell”), a posztszovjet államok (Oroszország, Ukrajna, közép-ázsiai, kaukázusi köztársaságok), Kína („ez egyre inkább piac is a magyar termékek számára”), Latin Amerika („itt eddig egyáltalán nem voltunk szinte jelen”).

Az Orbán-kormány már eddig is nyitott új magyar intézeteket (Peking, Krakkó, Zágráb), Belgrádban nyílhat a következő, és „haladnánk tovább Baku irányában”.

A miniszterjelölt megígérte: négy év múlva számon kérhetik a jelenlegi 80-20 százalékos EU-n belüli/ EU-n kívüli piacokra irányuló külkereskedelmi forgalom megváltoztatását 66-33 százalékra.