Már a Kelet-Ukrajna felett lelőtt maláj gép katasztrófája előtt gondolkoztak azon az uniós országok, hogy az orosz olaj és gáz importjának tilalmát bevezethetik, ha a legrosszabbra fordulna a helyzet – derül ki az euobserver uniós portál által megszerzett dokumentumból, melyben az esetleges Oroszországgal szembeni szankciók lehetőségét taglalják. A portál szerint az Európai Bizottság (EB) által áprilisban összeállított dokumentumból kiderül, hogy mit is jelentenek a "harmadik fázisú" megszorítások, melyekről korábban már szó volt, ám nem lehetett pontosan tudni, hogy azok mit is tartalmaznak. A dokumentum egy értékelést tartalmaz arra vonatkozólag, hogy egy háromfajta erősségű szankciócsomag milyen hatásokkal is járna.

Megszorongatná az EU az orosz gazdaságot

AFP / Alexander Nemenov

Az első, legalacsonyabb intenzitású szankciók hét lépést tartalmaznak. Korlátoznák az alábbi termékek importját:

1. orosz "luxustermékek", ide értve az élelmiszereket is (gyémánt, kaviár, vodka, bizonyos fémek például),
2. félkész, vagy teljesen feldolgozott termékek (abroncsok, műtrágya, de a nukleáris alkatrészek, vagy acél nem tartozna ide),
3. fegyverek (exportot is).

Emellett korlátoznák a felsorolt iparágak uniós országokból érkező finanszírozását is. Itt még szerepelnek például olyan pontok, hogy kiszélesítenék a szankciók által érintett személyek, cégek listáját, befagyasztanák az uniós támogatásokat orosz projektek számára, és az Európai Beruházási Bank (EIB) Oroszországnak járó hiteleit is felfüggesztenék. Az utóbbi három szankciót időközben be is vezették az uniós országok, még a maláj gép lelövése előtt. A kibővített személylistán szereplő neveket július vége előtt nyilvánosságra hozzák.

A második, közepes intenzitású szankciók már durvább elemeket tartalmaznak. Itt nyolc lépést nevesít a lap által megszerzett dokumentum. Ezek a következőek:

1. mindenfajta félkész, vagy teljesen feldolgozott termék importjának tilalma,
2. úgynevezett érzékeny technológiák és kettős használatú termékek exportjának-importjának tilalma,
3. még további orosz magánszemélyek tiltólistára tétele,
4. a kereskedelem és befektetések, illetve a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások korlátozása,
5. a tőke szabad mozgásának korlátozása,
6. a vízi, szárazföldi közlekedés (a légi nem) korlátozása,
7. az energiaszektor területén tervbe vett orosz befektetések, bevásárlások befagyasztása,
8. illetve a szénimport és mindenfajta együttműködés szüneteltetése.

A lap szerint bár sokan a franciák által Oroszországnak októberben leszállítani tervezett Mistral hadihajójára koncentrálnak a fegyverszállítások felfüggesztése kapcsán, a kettős használatú termékekek exportjának-importjának tilalma üthet nagyobbat. Több európai cég ugyanis komoly berendezéseket szállít orosz hadiipari cégeknek, illetve orosz kémműholdaknak. Az EU emellett időközben már elérte azt, hogy Bulgária függessze fel az oroszok által szorgalmazott Déli Áramlat gázvezeték építését.

A harmadik szint a magas intenzitású szankciók köre. Ide öt lépést sorolt az EB:

1. tőkepiaci korlátozások Oroszország ellen,
2. új befektetések megtiltása Oroszországba,
3. szigorú szabályok alkalmazása az uniós vállalatokba fektető orosz forrásokra,
4. a földgáz importjának és
5. a kőolaj behozatalának tilalma.

Az EB értékelése szerint mindez 300 milliárd dolláros lyukat ütne a 420 milliárdos orosz költségvetésen. Több nagy uniós ország, mint például Németország vagy Lengyelország azonban igencsak függ az orosz földgáztól, így az orosz gázimport leállítása sokként érné az európai gazdaságot. Az EB-dokumentum megemlíti, hogy minden egyes uniós országra vonatkozóan végeztek értekelést, azok eredményét pedig elküldték a fővárosokba. A portál azonban hozzáteszi, hogy sok minden változhatott április óta, azóta ugyanis visszaérkeztek a fővárosokból a válaszok, és azok tükrében alakíthatták az esetleges szankciókat.

Mindezzel párhuzamosan José Manuel Barroso, az EB elnöke a sajtónak elmondta, hogy stressztesztnek vetik alá az uniós országok energiaszektorait, hogyan is tudnának orosz gáz nélkül meglenni, az eredményeket pedig októberre várják.

Ukrajna uniós nagykövetsége ugyanakkor az EU külügyi szolgálatának címzett levelében a portál szerint még további lehetőségeket is felvázol, hogyan is lehet a gazdasági mellett politikai "kínokat" is okozni az oroszoknak. Például Olaszországnak nem kellene meghívnia Vlagyimir Putyint az ázsiai és európai országok októberre tervezett milánói találkozójára, vagy Ausztrália is kihagyhatná az idei G20-as találkozó meghívottjainak listájáról Putyint. Az EU pedig a két szakadár ukrán tartományt terrorszervezetnek minősíthetné. Emellett pedig az EU újragondolhatná Oroszország jogát arra, hogy megrendezze a 2018-as focivébét.