Megveszi a magyar állam az MKB Bankot. A vételár 55 millió euró, vagyis 17 milliárd forint. A bank tulajdonosa 1994-es privatizálása óta a BayernLB, a bajor állam második legnagyobb tartományi bankja, melynek fő tulajdonosa Bajoroszág. A tulajdonos az ügylet keretében elenged 270 millió euró bankkal szembeni követelést is. A tervek szerint szeptemberig véglegesítik az üzletet.

A BayernLB közleménye szerint a bajor tartományi állam pénzügyminisztere Markus Söder üdvözölte az eladást, a tárgyalások kemények, de fairek voltak. Sikerült a számunkra döntő pontokat keresztülvinnünk, más értékesítésekkel összevetve nem maradnak nyitott kötelezettségek – tette hozzá a miniszter. Söder szerint ezzel a Magyarország-fejezet le lett zárva. Ennek a régi tehernek a megszüntetésével a BayernLB múltjának a feldolgozása egy újabb lépéssel haladt előrébb.

Az állam veszi meg az MKB Bankot

Horváth Szabolcs

Ulrich Netzer, a bajor takarékpénztárak szövetségének elnöke szintén pozitívnak ítéli a tranzakciót. A BayernLB ezzel szerinte megtisztítja portfólióját egy régi tehertől, erősebben tud a központi tevékenységére koncentrálni. Johannes-Jörg Riegler, BayernLB vezérigazgatója azt mondta, a magyar bank eladása felszabadultságot jelent számukra, ezzel a BayernLB egy súlyos fejezetet zár le végérvényesen. A vezérigazgató szerint így végre előre tudnak tekinteni. A bank közleménye szerint az MKB eladása nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a korábban céltartalékképzésre félretett saját tőke most felszabadulhat a BayernLB-nél.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnál megerősítették a hírt

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem sokkal a hír megjelenése után megerősítette, hogy 55 millió euróért megveszi a bank részvényeinek 99,9 százalékát a bajor tulajdonostól, és az eladó vállalta, hogy az átadás előtt 270 millió eurós tőkeemelést hajt végre a bankban.

A kormany.hu-n megjelent nyilatkozatában Varga Mihály azt mondta, a kormány reménye szerint egy-két éven belül az MKB visszanyeri erős, versenyképes pozícióját, így a piaci értékesítésre is lehetőség lesz. Azt is mondta, hogy a kormány a hitelezési aktivitást is erősíteni tudja az MKB Bankon keresztül.

Az NGM azzal indokolja a lépést, hogy a magyar bankrendszerben jelentős átalakulásra van szükség, mert a pénzügyi válság világosan megmutatta, hogy a bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges a pénzügyi stabilitás és a hitelezés szempontjából. A külföldi tulajdonú leánybankok a válság idején jelentős pénzügyi forrásokat vontak ki az országból, ami erőteljes nyomást gyakorolt a forint stabilitására, ugyanakkor a hazai vállalatok hitelezése szinte leállt. Vagyis egy döntően külföldi tulajdonú bankrendszer nemcsak a válságból történő kilábalást nehezíti, hanem a forráskivonások következtében tovább mélyíti azt.

A folyamatok felismerése és megértése egy felelős kormányt új stratégia kidolgozására kötelez, ezért a kormány célja, hogy a hazai tulajdon aránya növekedjen, a külföldi tulajdonrész pedig csökkenjen a magyarországi bankokban. Ebbe a stratégiába illeszkedik a megállapodás, amely a kormány és a Bayerische Landesbank között született.

Az NGM azt írja, régóta tudható volt, hogy az MKB eladó. Az Európai Bizottsággal kötött megállapodása értelmében a bajor tulajdonos vállalta, hogy 2016-ig megválik a banktól. A kormány célja, hogy az MKB-t aktív, jövedelmező bankká alakítsa át, ezért kiemelten fontos a jelenlegi ügyfélkör megtartása, sőt bővítése.

Folyamatosan téma volt a bank eladása

Az MKB Bank eladásáról már évek óta hallani. Legutóbb az OTP Bankról lehetett hallani mint potenciális vevőről, ám 2010-ben a magyar állam is felmerült mint lehetséges vásárló. A magyar leánybankot az Európai Bizottság 2012-ben hozott döntése értelmében a bajoroknak legkésőbb 2016 végéig értékesítenie kell, erre a jelenlegi állás szerint így most kerül sor.

Az MKB Bank lakossági ügyfeleinek száma 361 ezer volt 2011-ben a bankszövetség közlése szerint, a bank piacrésze a megtakarításokban 6,3 százalék, míg a hitelezésben 6,2 százalék. A bank hagyományosan a vállalati szegmensben erősebb, hitelezésben 12,6 százalékos (faktoringban piacvezető: 25,3 százalék), a betétállományokban 9,9 százalékos piaci részesedéssel. 2011-ben a számlavezető ügyfelek száma a vállalati szegmensben meghaladta az 53 ezret.

A bajorok megcsinálták az év üzletét?

Elsőre úgy tűnik, a bajor tualajdonosnak rendkívül olcsón kellett túladnia a bankon: az 55 milliós vételár átszámítva mindössze 17 milliárd forint, amiért cserébe a tulajdonos 270 millió eurót (83 milliárd forintot) fizet az átadás előtti tőkeemeléssel. A bank jegyzett tőkéje 145 milliárd forint (kb. 450 millió euró), és tőketartalékban van további 220 milliárd. Viszont felhalmozott veszteségként 212 milliárd forintos mínusza is van a banknak eredménytartalékban.

A bajorok megcsinálták az év üzletét – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő elemző. A magyar kormány szerinte így nagyjából -65-70 milliárdot fizet, miközben ez a bank sokkal kevesebbet ér, és még azt sem lehet tudni, hogy mekkora lesz a devizahiteles veszteség a forintosítás miatt. Egy másik, neve elhallgatását kérő bankár első reakciója az volt, hogy ez akkor érheti meg a tulajdonosnak, ha tudja, hogy még több pénzt be kellene tolnia a közeljövőben, akár 400-500 millió eurót is.

A vételár Kuti Ákos, az Equilor elemzője szerint elmarad a piac által várttól. A bankok vételára a tőkeérték 70-80 százaléka körül alakul mostanság, de az az összeg, amennyiért a magyar kormány megveszi az MKB-t, ha az 55 millió eurót vesstük alapul, csak a tőkeérték 14-15 százalékát teszi ki.

Az MKB Bank évek óta masszívan veszteséges, így a bajor tulajdonosnak folyamatosan hatalmas összegeket kellett adnia a banknak. Most ez a lehetőség a magyar államra száll, ami egyáltalán nem tűnik jó üzletnek. Idén januárban az MKB-ban 80 milliárd forintos tőkeemelést kellett végrehajtani, magyarán ennyi pluszpénzt kellett betolnia a tulajdonosnak, és most további 83 milliárdot betesz. Ugyanis a bank a konszolidált nemzetközi kimutatás alapján 121,5 milliárd forint adózás előtti veszteséggel zárta a tavalyi évet, ami már a negyedik veszteséges év volt 2009 óta.

2012-ben is brutális volt a veszteség: a nemzetközi kimutatás szerint 89,182 milliárd forint volt. 2012-ben összesen 127 milliárd forintot kellett befizetnie a tulajdonosnak a korábbi veszteség miatt. Ugyanis 2011-ben 109,25 milliárd, 2010-ben pedig 117,8 milliárd forint volt a nemzetközi kimutatás szerinti veszteség a banknál.