A bizottság ülésén a testület két társelnöke, Szabó László és Alena Kupcsina megegyezett abban, hogy még idén megtartják  a Magyar-Belorusz Közúti Fuvarozási Vegyes Bizottság, valamint a tudományos és technológiai együttműködés fejlesztése érdekében létrehozott munkacsoport első ülését.

Megállapodtak abban is, hogy 2015 tavaszán Minszkben rendezik meg a tárcaközi turisztikai munkacsoport következő ülését - olvasható a közleményben.

Szabó László október 8-án találkozott Vlagyimir Makej belorusz külügyminiszterrel, valamint Jarosenko Alekszandr Grigorjevics gazdasági miniszterhelyettessel. A megbeszéléseken megvitatták a gazdasági kapcsolatok perspektíváit, a két ország együttműködési lehetőségeit az európai intézményekben, különös tekintettel a beruházások és a kétoldalú gazdasági projektek kérdésére. 

Az államtitkár a bizottsági üléshez kapcsolódóan megtartott magyar-belorusz üzleti fórumon hangsúlyozta: Magyarország továbbra is kiemelt figyelmet szeretne fordítani a FÁK-országokkal való gazdasági együttműködésre, amelynek alappillére a Belarusszal való gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése.

Az eseményen 20 magyar cég képviseltette magát az élelmiszeripar, a gépgyártás, az építőipar, a mezőgazdasági gépgyártás, a turizmus, az ipari automatika, a faipar, az elektronika és az üvegipar területéről.

A Magyar-Belorusz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság keretében Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára és Vaszilij Szegyin belorusz mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszterhelyettes is tárgyalásokat folytatott.

Tájékoztatták egymást a magyar és a belorusz mezőgazdaság aktuális helyzetéről, egyeztettek állategészségügyi kérdésekről és a magyar vetőmag-exportról, illetve az orosz embargó kapcsán kialakult helyzetről. 

Szabó László a közlemény szerint a plenáris ülést követő sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarország rendelkezik a szükséges tapasztalatokkal és tudással ahhoz, hogy a közeljövőben több kulcsfontosságú területen Belarusz partnerévé váljon, de segíteni kell a korszerű együttműködési formák kialakítását, például a közös vállalatok létrehozását, valamint a projektszerű együttműködést.

Ezt szolgálják az ülést követően a két ország gazdasági és bankközi kapcsolatainak további erősítése céljából aláírt megállapodások a Magyar Export-Import Bank Zrt. és egyrészt a Belarusbank ASB Nyrt., másrészt a Belagroprombank Nyrt. között. 

A KKM emlékeztet arra, hogy Magyarország 2008-ban nyitotta meg nagykövetségét Minszkben, de a kapcsolatok további előmozdítása érdekében a fővárosi jelenlét után konzulátus nyílik az üzleti élet és tranzitforgalom szempontjából egyik legfontosabb vidéki városban, Bresztben. A Magyarország és Belarusz közötti kapcsolat fellendülését jelentős mértékben ösztönözte az is, hogy 2013. szeptember 19-én közvetlen repülőjárat indult Minszk-Budapest között.

A tavalyi statisztikai adatok alapján Magyarország és a FÁK-országok közötti áruforgalom alapján Belarusz a 4. legjelentősebb partnere hazánknak Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán után, ezzel Belarusz Magyarország 49. legfontosabb kereskedelmi partnere.

A Belarusz Köztársaságba irányuló magyar export értéke az elmúlt években 160 és 195 millió dollár között ingadozott. A magyar export szempontjából jelentős ágazatok az építőipar, az élelmiszeripar, a gépgyártás, a gyógyszeripar, a környezetvédelem és vízgazdálkodás, valamint az energetika.