A szövetségi kongresszus alsóháza 252-161 arányban fogadta el a tervezetet, 31 demokrata képviselő a többségi republikánusokkal szavazott. Támogatói szerint a törvénytervezet jövő kedden a 100 fős szenátusban is meg fogja kapni a minimálisan szükséges 60 voksot.

A törvénytervezet azt követően került ismét a kongresszus elé, hogy az újraválasztásáért küzdő Mary Landrieu louisianai demokrata szenátor felkarolta az ügyet, majd riválisa, Bill Cassidy republikánus képviselő nem volt rest, és benyújtotta a szövetségi alsóházba. Ezt a kezdeményezést szavazta meg most a képviselőház.

Ha a kongresszus mindkét háza a csővezeték megépítése mellett dönt, akkor Obama elnöknek el kell döntenie, hogy megvétózza-e a környezetvédő támogatói által hevesen bírált vezetéket, amely a kanadai Alberta tartomány olajhomok-mezőitől a Mexikói-öböl partvidékén található finomítókig szállítaná az olajat.

Az elnök pénteken Mianmarban úgy nyilatkozott, hogy továbbra is szeretné megvárni a vezetékkel kapcsolatos vizsgálatok lezárását. "Nem gondolom, hogy rövidre kellene zárnunk ezt az eljárást" - mondta.

Hangsúlyozta, a kormány annak alapján kíván állást foglalni, hogy a vezeték megépítése felgyorsítja-e a klímaváltozást. Egyben elutasította azt az érvelést, miszerint a Keystone XL-projekt véghezvitelének komoly munkahelyteremtő hatása lenne.

John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke szerint viszont ideje lenne, hogy Obama odafigyeljen az emberek akaratára, különösen a republikánusoknak a félidős választásokon megvalósított előretörése után. 

Az olajvezeték megépítését a calgary-i központú TransCanada társaság először 2008-ban javasolta. Ezt az Obama-kormány 2012 elején elutasította, arra hivatkozva, hogy a kongresszus által számára megszabott időkeret nem tette lehetővé a döntésre vonatkozó hatástanulmányok elkészítését. Ennek egyik oka az volt, hogy a terv ellenzői környezetvédelmi kifogásokat fogalmaztak meg a vezeték nebraskai szakaszával kapcsolatban.

A TransCanada ezt követően kettébontotta a projektet, és bejelentette, hogy megkezdi a vezeték Oklahoma állam és a Mexikói-öböl közé eső 780 kilométeres szakaszának építését. Ehhez ugyanis - mivel a csővezeték déli szakasza kizárólag az Egyesült Államok területén halad át - nem szükséges a szövetségi szintű jóváhagyás. 

A TransCanada 2012 májusában újból kérelmezte a washingtoni külügyminisztérium engedélyét az északi szakasz megépítésére. Mivel ez átlépné a kanadai-amerikai határt, a projekt nem valósítható meg az Egyesült Államok kormányának beleegyezése nélkül.

Idén januárban a külügyminisztérium egy jelentésben arra a következtésre jutott, hogy a vezeték nem okoz majd jelentősebb változást sem a szén-dioxid-kibocsátás, sem a klímaváltozás szempontjából. Az állásfoglalás rámutatott, hogy a kanadai olajat - amelynek felhasználása egyébként 17 százalékkal több üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint az átlagos kőolajé - mindenképpen ki fogják termelni, és ha nem csővezetéken, akkor továbbra is vasúton juttatják el a finomítókhoz. 

Amennyiben megépül, a Keystone XL teljes hossza 2700 kilométer lesz, megépítése pedig 7,6 milliárd dollárba kerül majd. A TransCanada abban bízik, hogy végül az 5,4 milliárd dolláros déli szakasz is megépülhet. A vezeték kapacitása napi 830 ezer hordó lenne, és jelentősen csökkentené az Egyesült Államok függőségét a tengerentúli kőolajtól.