Nagy-Britannia szigorítaná az EU-államokból betelepedők szociális ellátási szabályozását – jelentette be David Cameron kormányfő.

A pénteken ismertetett szigorítási tervek között szerepel, hogy a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az EU más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz, például adókedvezményekhez, szociális lakástámogatáshoz és gyermekeik után családi pótlékhoz.

Ha a külföldi EU-munkavállalók gyermekei nem élnek folyamatosan Nagy-Britanniában, utánuk a jövőben egyáltalán nem vehető fel családi pótlék. Ha pedig a külföldi EU-álláskeresők érkezésük után hat hónappal sem találnak munkát, távozniuk kell Nagy-Britanniából, csakúgy, mint azoknak, akiket kolduláson érnek.

Ez utóbbi tervet indokolva David Cameron azt mondta, a letelepülni szándékozó külföldi EU-állampolgárok 40 százaléka úgy érkezik Nagy-Britanniába, hogy nincs állásajánlata. Szerinte ez a legmagasabb arány az Európai Unióban.

A jelenlegi rendszerben e külföldi álláskeresők ráadásul havonta átlagosan 600 font, azaz 235 ezer forint elhelyezkedési támogatásban is részesülnek, ezt azonban a szociális ellátás reformjának keretében a brit kormány teljes egészében megvonja – mondta a brit miniszterelnök.

MTI / EPA

Bejelentette azt is, hogy az EU-társállamokból érkezők a jövőben nem hozhatnának magukkal automatikusan, minden ellenőrzés nélkül olyan házastársat, aki nem az EU-ban született és nem EU-állampolgár.

A brit kormányfő ugyanakkor nem jelentett be terveket az EU-állampolgárok nagy-britanniai bevándorlásának számszerű korlátozására. Korábbi sajtóértesülések szerint a Downing Streeten ilyen elképzelések is felmerültek, például bevándorlási kvótarendszer bevezetésének formájában.

Cameron, aki egy közép-angliai járműgyárban tett látogatása alkalmából jelentette be a szigorítási terveket, nem kérdőjelezte meg az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelvét, de egyértelművé tette, hogy ennek érvényesítését London szerint a jövőben az egyes tagállamok egymáshoz mért gazdasági fejlettségi szintjétől kell függővé tenni. Utalást tett arra is, hogy Nagy-Britannia kiléphet az unióból, ha ezt nem sikerül elérnie.

Cameron szerint a közép- és kelet-európai EU-tagállamok 2004-es csatlakozása előtti 30 évben nettó egymillió, a 2004-es keleti bővítés utáni első hét évben viszont 1,5 millió volt a Nagy-Britanniában tartósan letelepülő bevándorlók száma.

A konzervatív párti brit kormányfő szerint hiba volt annak idején lemondani az EU-törvények által lehetővé tett 7 évi átmeneti bevándorlási korlátozásról, mivel az EU-ba akkor felvett nyolc keleti tagország jóval szegényebb volt, mint Nagy-Britannia, és csaknem az összes többi régi EU-tagország alkalmazta az átmeneti korlátozásokat.

Mindez egyedülállóan vonzó úti céllá tette Nagy-Britanniát a nyolc közép- és kelet-európai ország polgárai számára, és csak ezekből az országokból egymillióan érkeztek a tíz évvel ezelőtti bővítés után – tette hozzá.

A bevándorlók száma sokkal magasabb annál, amennyivel a brit önkormányzati hatóságok, kórházak, iskolák meg tudnának birkózni, sokkal magasabb az EU történetében bárhol és bármikor eddig tapasztaltnál, és sokkal magasabb annál is, amit az európai közösség alapító atyái valaha is elképzeltek – közölte a brit miniszterelnök.

Cameron hozzátette, egymillió ember vándorolt be 2004 óta egyetlen EU-tagországba, és ez olyan hatalmas méretű migráció, amilyen békeidőben korábban soha nem fordult elő Európában.

Mindezek figyelembe vételével London a jövőbeni EU-bővítések során ragaszkodni fog ahhoz, hogy a szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az új tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe – közölte a kormányfő.

A brit miniszterelnök ezzel gyakorlatilag azt jelentette be, hogy a brit kormány a mostani EU-szerződésekben szereplő, legfeljebb 7 évi átmeneti időszaknál hosszabb korlátozások lehetővé tételét kívánja.

Cameron alig burkolt utalást tett arra is, hogy ennek hiányában London megvétózhatja a további EU-bővítéseket. Azt mondta, az új tagállamok felvételéhez egyhangú határozat szükséges, és ez tökéletes helyzetbe hozza Nagy-Britanniát ahhoz, hogy az átmeneti korlátozások szabályozásának módosítását célzó szándékát a jövőbeni bővítési döntések esetében érvényesíteni tudja.

Pénteki beszédében viszont Cameron azt is hozzátette, a munkaerő szabad áramlásából Nagy-Britannia is hasznot húz, hiszen 1,3 millió brit állampolgár él és dolgozik más EU-országokban, és London sem akarja szétzúzni a szabad munkaerőmozgás alapelvét.

Ez a szabadságjog mindazonáltal soha nem volt feltételek nélkül gyakorolható az EU-ban, és az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezt az alapjogot fenntarthatóbb módon kell érvényesíteni – tette hozzá.

Csaknem kétórás beszéde végén a brit kormányfő egyértelmű utalást tett arra, hogy Nagy-Britannia kiléphet az EU-ból, ha nem sikerül elérnie Brüsszelnél a szabad munkaerőmozgás szabályainak London által követelt reformját. "Ha megfogalmazott aggályaink süket fülekre lelnek, és ha nem tudjuk megfelelőbb alapokra helyezni az EU-hoz fűződő viszonyunkat, arra az esetre semmilyen lehetőséget nem zárok ki" – fogalmazott.