A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint valószínűleg csak történelmi távlatból lehet majd megítélni, hogy okos döntés volt-e Putyin részéről geopolitikai eszközeként használni a földgázkereskedelmet. Az viszont biztos, hogy az orosz elnök szovjet elődei óvatosabbak voltak, a Nyugat és a szovjet vezetésű tábor éles konfliktusa ellenére tartózkodtak attól, hogy megkérdőjelezzék az Európába irányuló földgázszállításokat, ami talán azért alakulhatott így, mert pontosan tudták, hogy "a saját húsába vág, aki stratégiai játszmákat folytat a legfontosabb bevételi forrásával" - emelte ki a FAZ. 

A baloldali Frankfurter Rundschau kiemelte, hogy a Déli Áramlat olyan együttműködést eredményez Oroszország és Törökország között, amely nemrég még elképzelhetetlen volt, hiszen a két hatalom viszonya nem túlzottan baráti. Oroszország és Törökország részben saját tevékenységének tulajdonítható, részben viszont "az EU rossz döntéseiből" következő elszigetelődése az orosz-török stratégiai energetikai együttműködés révén ahhoz vezethet, hogy "a két számkivetett" egy új, a tendenciáját tekintve "az EU ellen irányuló szövetséget köt" - írta a Frankfurter Rundschau. 

A Spiegel Online hírportál összeállítása szerint Oroszország nemcsak üzleti megfontolásból kezdett hozzá a vezetékprojekthez, hanem kelet-, és dél-európai politikai befolyását is a Déli Áramlat segítségével akarta biztosítani. Számítását azonban az Európai Bizottság keresztülhúzta, amivel "súlyos csapást mér a Kremlre". A "presztízsprojekt" kudarca politikailag és gazdaságilag is "érzékeny vereség" Moszkva számára, az ügy nyertese pedig Törökország, amely az eddiginél szorosabb szövetségre léphet Oroszországgal - tették hozzá.

A Handelsblatt című üzleti lap kommentárja szerint a projekt leállítása azt is mutatja, hogy a Gazprom Nyeft nevű kőolajipari leányvállalatát sújtó szankciók és a nyugati tőkepiacoktól való elszigeteltség miatt meggyengült Gazprom nem tud megfelelni az orosz politikai vezetés által támasztott elvárásoknak.

A Déli Áramlat kudarca után Putyinnak az Északi Áramlat mellett ismét teljes mértékben támaszkodnia kell az ukrajnai tranzitútvonalra, amennyiben a földgázüzletben megbízható partner akar maradni. Ugyanakkor az is előfordulhat - írta a Handelsblatt -, hogy az orosz elnök ismét megvádolja Kijevet a Nyugatra irányuló szállítások megcsapolásával, és erre hivatkozva leállítja a szállításokat. Putyin ezzel nyomást gyakorolna az EU-ra azzal a céllal, hogy Brüsszel változtassa meg az energiapiaci szabályozást, amely tiltja, hogy a Gazprom résztulajdonos és kizárólagos szállító legyen a Déli Áramlatban. 

Az EU-nak így a projekt leállítása nyomán keletkezett helyzetben "még intenzívebben kell kutatnia az orosz nyersanyagok alternatívái után, és meg is kell találnia" ezeket az alternatívákat - írta a német üzleti lap.