"A magyar kormány 2010-ben, az előző kormány által itt hagyott pénzügyi válság megoldására fejlesztette és vetette ki a bankadót. Akkor is világosan definiálta, hogy a válság megoldása, a gazdaság és az államháztartás pénzügyi helyzetének stabilizálása után mérsékelni fogja azt" – közölte az államtitkár azzal kapcsolatban, miért pont most jött létre az EBRD-vel való megállapodás.

Hozzátette, emellett a válság európai és hazai tapasztalatai is "abba az irányba tolták a kormányt", hogy a magyarországi bankrendszerben a hazai tulajdonrészt 50 százalékra vagy a fölé emelje.

Giró-Szász András hozzátette, hogy ezenkívül gazdaságilag nagyon jelentős, társadalmilag megkerülhetetlen problémát jelentett a devizahitelesek helyzete, problémáik kezelése, kimentésük abból "a rossz rendszerből". Ennek a problémának a kezelése párhuzamosan felvetette a fair bankrendszer alapjainak létrehozását is.

"Mindezen területeken a kormány az elmúlt több mint 4 évben a problémákat megoldotta, és ezért ezen pénzügy-politikai szakasz lezárult. Ez a helyzet adta meg a lehetőséget, hogy egy új, már az így megteremtett pénzügyi és társadalmi stabilitásra épülő újabb fejezetet nyisson a kormányzat, amelynek fontos és szimbolikus lépése is az EBRD-vel való megállapodás" – hangsúlyozta.

Az MTI azon kérdésére, milyen döntések születtek még a szerdai kormányülésen, az államtitkár azt válaszolta, hogy sok más téma mellett a kormány meghallgatta és elfogadta a veszprémi uszoda felépítéséről szóló előterjesztést és egyben felkérte a fejlesztési minisztert, hogy készítse elő a herendi közútrendszer fejújításával kapcsolatos feladatokat.