Amint arról a HVG is beszámolt, az MNB április 30-án a Századvég Politikai Iskola Alapítványt hirdette ki győztesnek azon a pályázaton, melyet komplex vállalati és lakossági konjunktúrakutatásra írt ki. A szerződés becsült értéke – mint az a március 11-ei tenderbontáson kiderült – 3 évre 1,8 milliárd forint volt, hajszálra annyi, mint amennyit a Századvég ajánlott. Egyetlen vetélytársa, a konjunktúrakutatással évtizedek óta foglalkozó Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt.-nek a Tárkival alkotott konzorciuma viszont 1,12 milliárdért is megcsinálta volna ezt a munkát. Hiába volt több mint 50 százalékkal magasabb a Századvég árajánlata, az MNB mégis a kormányközeli céget hirdette győztesnek az MNB. Az alapján, hogy a pályázat minőségi értékelése során a Századvégnek minden tételnél a maximális pontot adta.

Matolcsy György jegybankelnök

MTI / Kovács Tamás

Különösen nagy volt a kontraszt annak az úgynevezett nemzetközi stratégiai mintatanulmánynak az értékelésében, amelyet az MNB előírása szerint a pályázóknak az ajánlati felhívás megjelenése és az ajánlati határidő közötti időszakban megjelent hírek, szakcikkek és források alapján kellett elkészíteniük. A Kopint-Tárki nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján elemezte a világpiaci olajárcsökkenés hatásait a belföldi árakra, a cserearányokra, a gazdasági növekedésre, a külkereskedelmi mérlegre, az inflációra és – mindezen hatásokat figyelembe véve – az MNB kamatpolitikájára. Ám erre mindössze 1 pontot kapott, ezzel szemben a Századvég műve a maximális 10-et. Ez el is döntötte a versengést, hiszen a mintatanulmány az értékelésben 10 százalékkal szerepelt, így arra a Századvég 100, míg a Kopint csupán 10 pontot kapott.

Nem is kicsit furcsa

Az értékelés kézhezvétele után a Kopint iratbetekintést kért, ahol megnézhette a Századvég ajánlatát, arról jegyzeteket készíthetett (a fénymásolás az iratbetekintés során tilos). Kiderült, hogy a Századvég dolgozata három egészségügyi eszköz ismeretterjesztő bemutatására terjedt ki, anélkül, hogy nemzetgazdasági vagy költségvetési számítások szerepeltek volna benne, miközben a témának semmilyen monetáris politikai vetülete nincs. A Századvég tanulmánya azt a feltételt sem teljesítette, hogy az ajánlati felhívás megjelenése és az ajánlati határidő közötti időszakban megjelenő híreken, szakcikkeken és forrásokon alapuljon – utóbbiak nagy része ugyanis 2-3 éves.

A Századvég dolgozatában bemutatott egyik egészségügyi eszköz egy „Telestroke” nevű szerkezet, amelyet a pályázó szerint néhány brit megyében vezettek be – arról már nem esett szó, hogy az 2008 óta több magyar városban is létezik. A dolgozat emellett röviden ismerteti az Elektronikus Beteg-nyilvántartási Rendszer több országban is működő rendszerét, valamint a távoli betegfigyelés és távdiagnosztika lehetőségeit. Az utóbbihoz csatolt illusztráción látható is két orvos, akik éppen távolról figyelik a beteget, továbbá egy – a dolgozat szerint 199 fontba kerülő – karóraszerű szerkezetet, mely a távdiagnosztikát lehetővé teszi.

Fazekas István

A Századvég dolgozatának megismerése után a Kopint-Tárki – ahogy arról a hvg.hu beszámolt – előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezett az MNB-nél. Mely ezt azzal utasította el, hogy a Századvég számos, az előírt időszakban megjelent forrást használt fel, csak ezeket nem tüntette fel, ami az MNB szerint nem probléma, mivel az – ahogy az MNB írta – „ajánlatkérő nem írta elő az ajánlattevő számára kötelezően a minta-tanulmányban forrás-felhasználás megjelölését, így annak ellenőrzésére sem volt kötelezettség”.

De az MNB elegendő világgazdasági vonatkozásnak tartotta azt is, hogy a dolgozat szerint a Telestroke nevű eszközt állítólag két brit megyében is bevezették, mondván, „Anglia a világgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos ország”. Az MNB válasza szerint a Századvég tanulmányának aktualitását mutatja többek között az alábbi idézet is: „A Nemzeti egészségügyi rendszer informatikai (e-Egészségügy) Rendszer bevezetését támogató módszertan-, szolgáltatás-, képzés- és humánerőforrás-fejlesztés tárgyú TÁMOP projektek politikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségek miatt 2015 végére valószínűleg nem fognak megvalósulni (a projektek 4 százalékos készültségi szinten állnak 2015 januárjában)”.

Ezek után csak remélni lehet, hogy az 1,8 milliárd forintos megbízás kizárólag a Századvég következő 3 évi állami finanszírozását szolgálja – osztotta meg véleményét a Kopint-Tárki a honlapján, hozzátéve: ha ugyanis a politikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségek és hasonló zavaros tanácsok valóban hatást gyakorolnának az MNB monetáris politikájára, akkor nagyon nagy bajban leszünk.