Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Amint arról a HVG is beszámolt, az MNB április 30-án a Századvég Politikai Iskola Alapítványt hirdette ki győztesnek azon a pályázaton, melyet komplex vállalati és lakossági konjunktúrakutatásra írt ki. A szerződés becsült értéke – mint az a március 11-ei tenderbontáson kiderült – 3 évre 1,8 milliárd forint volt, hajszálra annyi, mint amennyit a Századvég ajánlott. Egyetlen vetélytársa, a konjunktúrakutatással évtizedek óta foglalkozó Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt.-nek a Tárkival alkotott konzorciuma viszont 1,12 milliárdért is megcsinálta volna ezt a munkát. Hiába volt több mint 50 százalékkal magasabb a Századvég árajánlata, az MNB mégis a kormányközeli céget hirdette győztesnek az MNB. Az alapján, hogy a pályázat minőségi értékelése során a Századvégnek minden tételnél a maximális pontot adta.
Matolcsy György jegybankelnök
MTI / Kovács Tamás
Különösen nagy volt a kontraszt annak az úgynevezett nemzetközi stratégiai mintatanulmánynak az értékelésében, amelyet az MNB előírása szerint a pályázóknak az ajánlati felhívás megjelenése és az ajánlati határidő közötti időszakban megjelent hírek, szakcikkek és források alapján kellett elkészíteniük. A Kopint-Tárki nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján elemezte a világpiaci olajárcsökkenés hatásait a belföldi árakra, a cserearányokra, a gazdasági növekedésre, a külkereskedelmi mérlegre, az inflációra és – mindezen hatásokat figyelembe véve – az MNB kamatpolitikájára. Ám erre mindössze 1 pontot kapott, ezzel szemben a Századvég műve a maximális 10-et. Ez el is döntötte a versengést, hiszen a mintatanulmány az értékelésben 10 százalékkal szerepelt, így arra a Századvég 100, míg a Kopint csupán 10 pontot kapott.
Nem is kicsit furcsa
Az értékelés kézhezvétele után a Kopint iratbetekintést kért, ahol megnézhette a Századvég ajánlatát, arról jegyzeteket készíthetett (a fénymásolás az iratbetekintés során tilos). Kiderült, hogy a Századvég dolgozata három egészségügyi eszköz ismeretterjesztő bemutatására terjedt ki, anélkül, hogy nemzetgazdasági vagy költségvetési számítások szerepeltek volna benne, miközben a témának semmilyen monetáris politikai vetülete nincs. A Századvég tanulmánya azt a feltételt sem teljesítette, hogy az ajánlati felhívás megjelenése és az ajánlati határidő közötti időszakban megjelenő híreken, szakcikkeken és forrásokon alapuljon – utóbbiak nagy része ugyanis 2-3 éves.
A Századvég dolgozatában bemutatott egyik egészségügyi eszköz egy „Telestroke” nevű szerkezet, amelyet a pályázó szerint néhány brit megyében vezettek be – arról már nem esett szó, hogy az 2008 óta több magyar városban is létezik. A dolgozat emellett röviden ismerteti az Elektronikus Beteg-nyilvántartási Rendszer több országban is működő rendszerét, valamint a távoli betegfigyelés és távdiagnosztika lehetőségeit. Az utóbbihoz csatolt illusztráción látható is két orvos, akik éppen távolról figyelik a beteget, továbbá egy – a dolgozat szerint 199 fontba kerülő – karóraszerű szerkezetet, mely a távdiagnosztikát lehetővé teszi.
Fazekas István
A Századvég dolgozatának megismerése után a Kopint-Tárki – ahogy arról a hvg.hu beszámolt – előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezett az MNB-nél. Mely ezt azzal utasította el, hogy a Századvég számos, az előírt időszakban megjelent forrást használt fel, csak ezeket nem tüntette fel, ami az MNB szerint nem probléma, mivel az – ahogy az MNB írta – „ajánlatkérő nem írta elő az ajánlattevő számára kötelezően a minta-tanulmányban forrás-felhasználás megjelölését, így annak ellenőrzésére sem volt kötelezettség”.
De az MNB elegendő világgazdasági vonatkozásnak tartotta azt is, hogy a dolgozat szerint a Telestroke nevű eszközt állítólag két brit megyében is bevezették, mondván, „Anglia a világgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos ország”. Az MNB válasza szerint a Századvég tanulmányának aktualitását mutatja többek között az alábbi idézet is: „A Nemzeti egészségügyi rendszer informatikai (e-Egészségügy) Rendszer bevezetését támogató módszertan-, szolgáltatás-, képzés- és humánerőforrás-fejlesztés tárgyú TÁMOP projektek politikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségek miatt 2015 végére valószínűleg nem fognak megvalósulni (a projektek 4 százalékos készültségi szinten állnak 2015 januárjában)”.
Ezek után csak remélni lehet, hogy az 1,8 milliárd forintos megbízás kizárólag a Századvég következő 3 évi állami finanszírozását szolgálja – osztotta meg véleményét a Kopint-Tárki a honlapján, hozzátéve: ha ugyanis a politikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségek és hasonló zavaros tanácsok valóban hatást gyakorolnának az MNB monetáris politikájára, akkor nagyon nagy bajban leszünk.
Cikkünk megjelenése után az MNB levelet küldött nekünk, álláspontját ismertetjük: „A Magyar Nemzeti Bank által a gazdasági folyamatok közvélemény-kutatására kiírt pályázatban az ajánlatok bírálati szempontrendszere nyilvános volt, az mind az ajánlati felhívásban, mind a dokumentációban részletesen szerepelt. Az érdekelteknek az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 5. napig lehetősége volt megtámadni – többek között – a bírálati szempontrendszert, ezt azonban sem a Kopint-Tárki, sem más érdekelt vagy arra jogosult nem tette meg, elfogadva ezáltal, hogy a szempontrendszer teljes körűen megfelel a jogszabályi és egyéb előírásoknak. A bírálati szempontrendszer alapján az MNB két ajánlat esetén a szakmailag jobbnak értékelt ajánlatot tíz ponttal, a szakmailag kedvezőtlenebbet pedig egy ponttal értékelhette. E pontokat kellett ezt követően felszorozni az adott résszemponthoz tartozó súlyszámmal, ami a tanulmány bírálata esetén 10 volt. A tanulmányokra adott pontok között e módszertan alapján alakult ki a 90 pontos különbség. Ellentétben a Kopint-Tárki által állítottakkal, a Századvég ajánlata – ideértve az ajánlat részét képező mintatanulmányt – teljes körűen megfelelt mind a tartalmi, mind a formai követelményeknek. Szintén nem felel meg a valóságnak az az állítás, miszerint a „Kopint rendre a második helyen végzett”. Az összesen hét bírálati szempontnál – ellentétben a cikkben megfogalmazottakkal – 3 esetben a Kopint-Tárki nem a második helyen végzett. A Kopint-Tárki által önkényesen kiragadott idézetek nem adnak alapot, megfelelő teljes körű képet az ajánlatok megítéléséről. A kiragadott idézetek legfeljebb hangulatkeltésre használhatók, de szakmai szempontú és objektív – a vonatkozó jogszabályok által megkívánt – értékelésre és összehasonlításra alkalmatlanok. Mindezt alátámasztja az a Kopint Tárki által „elfelejtett” tény, miszerint az előzetes vitarendezési kérelmükben nem kifogásolták a saját ajánlatuk szakmai értékelését, amely a kialakult végeredménynek az alapját képezte.” |
