Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
666 négyzetméternyi irodát kapott a Magyar Nemzeti Bank által tulajdonolt, exkluzív irodákat rejtő pesti Eiffel Palace-ban a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN). A megroggyant pénzügyi szolgáltatók irányítására, felszámolására, csődmenedzselésére, végelszámolására vagy szanálására hivatott MNB-leány 74 millió forintból alakíttathatja át a már kulcsrakész luxusirodákat. A közbeszerzési pályázatot – a legalacsonyabb árajánlattal – a palota ingatlanfejlesztőiből verbuválódott D. V. M. Construction Kft. nyerte.
Fenekestül felforgatta a pénzügyi felszámolót az MNB-től tavaly augusztusban érkezett új ügyvezető, Kászpári Anita. A főállású munkavállalók közel hetven százalékának talpára útilaput kötött, lecserélte a felszámolók és a jogászok többségét, a titkárnőket, még az adatrögzítőnek is felmondott. Az agresszív kirúgásokat az érintettek értetlenül fogadták, az elbocsátott egyetlen, 2008 óta foglalkoztatott biztosítási szakjogász, Fődi István be is perelte a felszámolót, kártérítést vagy munkaviszonya visszaállítását követelve. Fődi a HVG-nek elmondta: éppen azon a napon vette át a magasabb szakmai pozíciót jelentő jogtanácsosi igazolványt, amikor megköszönték a munkáját. Érdeklődésére, hogy miért szűnik meg a munkaviszonya, Kászpári csak annyit mondott: „új vezetés, új szemlélet”.
Úgy hírlik, az új ügyvezető Balog Ádám MNB-alelnök pártfogoltja, és Matolcsy György elnök utasítását hajtotta végre. Utóbbi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2013. októberi bekebelezésekor állítólag közölte: egy éven belül senkit sem akar látni az addig a PSZÁF-ot navigáló Szász Károly által szerződtetettek közül. Így – mint azt a hvg.hu megírta – már a nyáron eltávolították a PSFN addigi vezetőjét, Borbélyné Balogh Zsuzsannát, aki egyébként az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese, Borbély László András felesége.
Az Eiffel Palace. Jöttek, láttak, beköltöztek
Túry Gergely
A pénzügyi felszámolónál az átlagosnál is nagyobb súlyuk van a fejcseréknek. Eddig mintegy kilencven megrendült pénzügyi intézménnyel foglalkozott az intézmény, s most is hatvan ügyet visz egyszerre. Különösen élessé vált a helyzet 2014 elejétől, amikortól 27 új feladatot kapott felszámolóként, végelszámolóként vagy felügyeleti biztosok delegálójaként. Az eljárásokban kockán forgó vagyon összege felbecsülhetetlen, de a tét még ennél is nagyobb: a pénzügyi intézményrendszerbe vetett bizalom, a különféle garanciahálókból kieső betétesek kifizetése.
A legkevésbé érthető lépés szakmailag – aminek miértjére lapunk nem kapott választ a PSFN-től –, hogy Kászpáriék megszüntették a korábban nagy leterheltséggel működő követeléskezelő osztályt. Hiszen egy pénzügyi szervezetnél a vagyon döntő részét követelések testesítik meg, ezekkel pedig a végelszámolás vagy a felszámolás alatt is törődni kell. Elhanyagolásuk jelentős mértékben ronthatja a hitelek megtérülésének esélyét.
A hírek szerint bizonyos munkakörökben irigylésre méltóan megugrottak a jövedelmek. A PSFN nyilvánosságra hozott adatai szerint Kászpári alapbére havi kétmillió forint, valamivel alacsonyabb elődjéénél, az új főkönyvelő pedig egymilliót visz haza. Új pozíció a társasági irányítási osztályvezetőé – akinek nevét, a többi vezetőéhez hasonlóan, a PSFN titkolja –, ő havi közel 1,7 millió forintot kap „a társaság célszerű, hatékony, jogszerű működéséhez szükséges tevékenységeinek ellátásért”. A jogtanácsosoknak pedig – nem úgy, mint az előző érában – sem a bére, sem a neve nem ismert.
| MNB-béremelések |
Átlagosan öt százalékkal emelkedhetnek a bérek 2015-ben a Magyar Nemzeti Banknál – erősítette meg a HVG értesülését az MNB. Ha teljesül a bankok bankjának 0,9 százalékos idei éves átlagos inflációs prognózisa, akkor a jegybankárok reálbére 4,1 százalékkal emelkedhet (a KSH szerint a reálkeresetek 2014. január–november között 2,9 százalékkal nőttek). „A bérköltség tervezésére minden évben az MNB jegybanktörvényben és más jogszabályokban meghatározott feladatai biztonságos és magas szakmai színvonalú ellátásához szükséges munkaerő-szükséglet és a tervezett átlagos bérfejlesztés alapul vételével kerül sor” – indokolta az MNB. A béremelésnél is jobban emelkedhet az MNB-sek jövedelme, miután „a jegybank – béren kívüli juttatási rendszerének céljával összhangban – keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel munkavállalóinak megtartását, támogatását szolgálja”. Eddig az MNB-s alkalmazottak nettó 500 ezer forintos évi cafeteriakeretben részesültek. Az ötszázalékos béremeléssel az MNB lehet a legvonzóbb munkahely – ennyivel az idén nemhogy a közszférában dolgozók fizetése nem emelkedik, hanem az annál hagyományosan jobban fizető versenyszektorban dolgozóké sem igen. Az állam által kiszemelt Budapest Bank dolgozóinak bére például az idén átlagban csak 3 százalékkal nőhet, a tavalyi 0 után. A HVG körkérdésére válaszoló többi pénzintézet közül sem a 2014-ben 0,5 százalékot emelt K&H-nál, sem a béreket befagyasztott UniCreditnél még nem született döntés. A kormány tavaly év végén önmérsékletre intette a versenyszektorban tevékenykedő cégeket, azt kérve tőlük, hogy három-négy százaléknál jobban ne emeljék a béreket. Az MNB-vel kapcsolatban ilyen ajánlásról nem tudni. |
Abba sem avatják be a nyilvánosságot, hogy milyen eredménnyel zárult az MNB tavaly nyári átvilágítása, melyet követően Borbélynénak távoznia kellett, mivel az integrációból kizárt takarékszövetkezetek engedélyének visszavonása körül jogértelmezési vitába keveredett feletteseivel. Ragaszkodott ugyanis ahhoz, hogy biztosítsák a törvény által előírt jogorvoslati lehetőséget az érintett szervezeteknek, még ha az nem is változtatott volna a helyzetükön. A törvény lehetővé teszi, hogy a takarékszövetkezeti integrációból kizárt szövetkezet megtartsa a működési engedélyét, amennyiben nyolc napon belül bankká alakulási kérelmet nyújt be. A korábbi gárda szerint e lehetőséget meg kellett volna adni, azzal is segítve az érintetteket, hogy a kirendelt felügyeleti biztosok összehívják a takarékszövetkezet közgyűlését, ahol a szervezet tagjai dönthetnek a kérdésben.
Elköszöntek három nagy tapasztalatú felszámolótól – Kincs Lászlótól, Boros Andrástól és Gazda-Pusztai Sándortól – is, félbehagyatva velük olyan gyöngyszemek felszámolását, mint a devizahiteles ügyfelekkel vélhetően tisztességtelenül eljáró New Chance és Zee Capital nevű cégek. A törésnek a rendezetlen jogviszonyú adósok ihatják meg a levét. A stábból csak Jendrolovics Pál maradt, ő többek között az államtól kiemelt státust kapott Kapuvári Hús-cégek és az Axon Vagyonkezelő felszámolója.
„... egy-egy munkakörben olyan szakemberek kezdték meg feladataik ellátását, amelyek megfeleltek az elvárásoknak” – közölte a HVG-vel írásban a PSFN. Úgy tudni, az újaknak még azt is előírják, milyen betűtípussal gépeljék le a vezérigazgatónak írt kérelmeket. Fegyelmezési okokból leállították az egyik elbocsátandó felszámoló 150 ezer forintos ingatlanértékesítési kiírását, majd utódjával megismételtették azt 200 ezerért – a költségek túllépik az árkülönbözetet.
Az új felszámolók felkészültségével nincs gond, ám a tapasztalataik hiányoznak – mondták a HVG-nek az őket ismerők. Inkább tárgyi, mint pénzügyi típusú eszközök értékesítésében jártasak. Márpedig a közhiedelemmel ellentétben e szervezeteket a felszámolóknak még egy ideig irányítaniuk kell, lehetőleg úgy, hogy az ügyfelek tartozásai ne járjanak le, a szerződéseket betartsák, s ha arra kerül sor, érvényesítsék a tartozások mögötti biztosítékokat.
Töröcskei István. Vesztésre áll
MTI / Filep István
A pénzügyi tapasztalat hiánya főleg akkor lehet baj, ha működő intézményt kell majd irányítaniuk a társaság dolgozóinak, például egy csődöt megelőzendő. Ilyen lehet az új típusú válságkezelés, a szanálás, amit eddig csak az államosított MKB Banknál vetettek be, de oda az MNB – ki tudja, miért – nem szakértő leányát küldte, azt közvetlenül ő rohanta le.
Rossz nyelvek szerint a PSFN szakembergárdájának engedelmességre szoktatása az MNB döntésére induló eljárásokba csomagolt politikai üzenetekkel is összefügghet. Válságos időkben a követelések és a mögöttük álló fedezet, különösen az ingatlanok értékelésében mindig van akkora játéktér, hogy egy bankot tőkehiányosnak lehessen kikiáltani. „Ha a legrosszabbaknak adsz pár fülest, a többiek maguktól is beállnak a sorba” – szemléltette a sorozatos takarékszövetkezeti beavatkozásokat egy szakember, arra utalva, hogy a hatalom így üzen a 2013 nyarán létrehozott kényszerintegráció ellen ágálóknak. Tavaly négy takarékszövetkezet dőlt be, köztük a legnagyobb, az orgoványi.
Utóbbi vezetőjét, Gellért Imrét és két feltételezett bűntársát, Sziky Gyula vállalkozót és Kiss Szilárd Miklóst, Magyarország korábbi moszkvai mezőgazdasági attaséját múlt hétfőn le is tartóztatták egy, a már korábban felszámolásra jutott Soltvadkerti Takarékszövetkezettel kapcsolatos, csalárdnak tartott ügylet miatt. Vesztésre áll Töröcskei István, az ÁKK lemondásra kényszerült vezérigazgatója is, akinek összes pénzintézeti érdekeltségét felfüggesztette, illetve végelszámolásra ítélte az MNB.
