A megkérdezett cégek közel kétharmada már találkozott olyan adóhatósági döntéssel, amelyet jogsértőnek tartott – derül ki a Deloitte már másodszer elvégzett, az adóügyekben kezdeményezett jogorvoslatokkal kapcsolatos tapasztalatokat vizsgáló felméréséből. Annak ellenére, hogy az adózó és a hatóság álláspontja gyakran nincs összhangban, a cégek közel fele csak jelentősebb összegű megállapítás esetén kezdeményez fellebbezést – írja az Adózóna. A válaszok alapján viszonylag kevés cég foglalkozik annak a kockázatával, hogy amennyiben kisebb összegű megállapítás ellen nem nyújt be fellebbezést, és később ugyanazon a jogalapon jelentősebb összegű, hasonló tartalmú megállapítást tesz a hatóság, rosszabb pozícióba kerülhet.

„Az adóperekkel kapcsolatban számos tévhit él az adózók körében: a valóságban például fél-egy év szükséges az ítélethozatalhoz, ami sokkal rövidebb idő, mint amit a cégek feltételeznek, az általános vélekedéssel szemben az adózóknak komoly esélyük van pert nyerni. Már a statisztika szerint is az adóperek mintegy harmadában a NAV a pervesztes fél, azonban körültekintően előkészített eljárás esetén az adózó számára kedvező döntés esélyének aránya még magasabb lehet” – hangsúlyozta Baranyi Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adóperes csoportjának vezetője.

A vizsgált vállalatok kevesebb, mint 20 százaléka ismeri részleteiben a különböző jogorvoslati lehetőségek közötti különbségeket, 71 százalékuk pedig ugyan ismeri az alapvető rendelkezéseket, de nem ismeri a részletszabályokat, ami azonban a hatósági megállapítások elleni hatékony fellépés érdekében elengedhetetlen. Célszerű a megállapítás érdemi része mellett az eljárási kérdésekre is fókuszálni (például határidők betartása, értesítési kötelezettségek, elévülési szabályok, kizárási okok), valamint megfelelő szaktudás és felkészültség esetén érdemes megfontolni a jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálatát.

További részleteket itt lehet olvasni.