A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) legfrissebb jelentése szerint a divatcikkek éves 275 milliárd eurós (85 ezer-milliárd forint) teljes forgalmának mintegy tizedét teszik ki a hamis divattermékek (ruhák, cipők és egyéb kiegészítők, pl: sálak, nyakkendők, övek, kesztyűk stb.) az Európai Unióban. Az ilyen termékeket előállító és forgalmazó szektorban 3,8 millióan dolgoznak, és összesen 647 ezer vállalkozás található; a cégek közel fele Olaszországban működik. A dokumentum rámutat: a nemzetközi bűnbandák által irányított termelés és értékesítés évente mintegy 43,3 milliárd eurós (kb. 13,4 ezer-milliárd forint) kárt okoz az Unió gazdaságának, és körülbelül 518 ezer munkahely megszűnéséért felelős.

Gucci: Hamis vagy igazi?

gucci.com

„A hamis termékeket vásárló fogyasztók sajnos nincsenek tisztában azzal, hogy a hamisítás nemcsak az eredeti termékeket előállító cégeknek okoz károkat, hanem a csökkenő forgalom miatt a beszállítói kör is érintett, ezáltal az egész EU gazdaságára nézve rendkívül káros a folyamat” – mondta el Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese.
 
Az OHIM becslése szerint a 28 tagállam csak a divattermékek hamisítása miatt 8 milliárd euró (kb. 2500 milliárd forintnyi) adó- és járulékbevételtől esik el, hiszen a hamis termékeket forgalmazók nem fizetik meg ezeket a tételeket. A dokumentum megállapítja, hogy akkor is riasztó méretű hatása van a divatcikkek hamisításának, ha csak a közvetlen hatásokkal számolunk: ez esetben évi 26 milliárd eurós (kb. 8060 milliárd forint) kár keletkezik az EU-ban, miközben 363 ezer munkahely esik áldozatul a hamisításnak.

Élen az olaszok és a britek

A divatcikkek hamisítása káros hatásának leginkább kitett országok között található Olaszország és az Egyesült Királyság. Előbbiben évi 4,5 milliárd eurós közvetlen kárt okoz a hamisítás, illetve közvetlenül évi 50 ezer, közvetve 80 ezer állás megszűnését okozza. Az Egyesült Királyságban ugyanez a kár 3,6 milliárd eurónyi, illetve 40 ezer munkahely a veszteség. Nem sokkal marad le a Franciaország és Németország sem a listán: mindkét országban egyenként évi 3,5 milliárd eurós közvetlen kárral lehet számolni. Emellett a franciáknál közvetlenül 25 ezer, közvetve 36 ezer ember válik állástalanná a divatcikkek egyre szaporodó hamisítása miatt, míg Németországban ugyanez az adat 40 ezer, illetve 52 ezer.

Ez a jelenség azért különösen aggasztó, mert az OHIM egy korábbi jelentése megállapította: a szellemi tulajdonjogokhoz (IPR) köthető iparágak – ide tartozik a divatipar is – alkotják az EU gazdaságának gerincét: a gazdasági összteljesítmény körülbelül 39 százaléka, a harmadik országokba irányuló export 90 százalékát innen származik, illetve a szektor biztosítja közvetlen vagy közvetett módon az uniós állások több mint harmadát , hozzávetőleg 77 millió munkahelyet. Mindemellett az IPR-iparágakban tevékenykedő cégek esetében dolgozónként átlagosan 29 százalékkal magasabb bevétellel lehet számolni, vállalatonként hatszor több alkalmazottal, illetve 20 százalékkal magasabb javadalmazással, mint azoknál a cégeknél, amelyek nem rendelkeznek szellemi tulajdonjogokkal, tette hozzá Bendzsel Miklós.