Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Miközben Németország végleg elköszönőben van az atomenergiától, és a napokban már azt is pontosan beárazták, hogy a 2022-ben leállítandó utolsó atomerőművük után mibe kerülhetnek majd a bontási munkálatok; miközben az Egyesült Királyságban határozatlan időre felfüggeszették - az Orbánék által a Paks II. projektjhez korábban gyakran párhuzamként citált - Hinkley Point C reaktoréptési munkálatok elkezdését, és miközben Franciaországról egyre nyilvánvalóbb, hogy a korábbi évtizedekben kialakult atomenergiafüggése miatt menthetetlenül kutyaszorítóba került, a Foratom úgy látja, hogy az EU-ban 2050-ig meg kéne építeni úgy 100 új nukleáris reaktort.
A már nem létező francia atomerőművi idill
AFP / Guillaume Souvant
Az Európai Atomfórum (ez a Foratom hivatalos neve) a honlapján olvasható nyilatkozatában azt állította, hogy az Európai Unió energetikai célkitűzéseinek elérése érdekében az évszázad közepéig "legalább a jelenlegi szinten kell megőrizni a nukleáris energiatermelést".
| Nukleáris reneszánsz |
A kifejezést leginkább Oroszország használja, de mögötte leginkább az állami Roszatom reményei találhatók, melyek szerint megváltozik a világban a ’90-es évek óta tartó beruházási szélcsend. Az tény, hogy az utóbbi 20 évben alig-alig épült új atomerőmű, és az is, hogy a legtöbb, már építés alatt álló projekt is késésben van - 3-9 évesben, melyik hogy. És az is tény, hogy mindegyik sokkal-sokkal többe kerül, mint ahogyan azt eredetileg eltervezték. A legutóbbi World Nuclear Industry Status Report (WNISR) siralmas képet festett az iparági kilátásokról: Japánban, az atomenergia egykori fellegvárában továbbra is alig-alig pislákol az iparági „fény”, a korábbi európia gigásznak számító francia Areva lényegében csődbe ment, és még Kína is építkezési szünetet rendelt el, miközben az Egyesült Királyságban és Franciaországban is - főként pénzügyi megfontolások miatt – egyre csak nő az ellenállás az új projekt elindításával szemben. |
Az atomenergetikai lobbiszervezet a dokumentumot az Európai Bizottságnak címezték abból az alkalomból, hogy az uniós végrehajtó testületaz idén, 2007 után először új Nukleáris Tájékoztató Programot ad majd ki. A Foratom szerint a következő 35 évben kieső atomernergetikai kapacitások pótlására több mint száz új reaktorblokkot kellene beüzemelni Európában, és ez azért lenne jó - szerintük - mert "tartósan garantálják az ellátásbiztonságot, elősegítik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és versenyképes áramárakat tesznek lehetővé".
A szervezet azt tartaná ideálisnak, ha az EU 14 országában lenne a következő években efféle beruházás, de azt nem közölték, hogy a 28 tagállam közül pontosan mely országokta gondoltak - MAgyaorrsázgra nyilván, bár a Paks II. projektről korai volna még kijelenteni, hogy biztos lábakon áll. De az „itt a nukleáris reneszánsz” húrjait is megpendítették, amikor jelezték: a világban jelenleg 67 reaktorépítési projekt zajlik.
A szervezet szerint az EU-nak el kell fogadnia az alacsony széndioxid-kibocsátású energetikai technológiák közti semlegesség elvét, amely elősegíti az ilyen beruházásokat, és biztosítja a stabil szabályozási és beruházási keretet. A Foratom szerint ennek része az is, hogy ne lehessen bevezetni nukleáris adót.
