Nagy sietve ötmilliárd forintos tenderre keres tanácsadókat egy állami cég. Megatenderekben nincsen hiány, a szokatlan legfeljebb az, hogy közvetlenül az új közbeszerzési törvény november elsejei hatálybalépése előtt adta fel a hirdetményét. Az uniós értesítőben október 31-én jelent meg, a Közbeszerzési Értesítőben 28-a a feladás napja. Így az állami cégnek nem kell bíbelődnie az új szabályokkal, a régi rend szerint zavarhatja le az eljárást.

Amúgy a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.-ről van szó, amelyiket az egyik legvaskosabb operatív program, a környezeti és energia projektek – ivó- és szennyvíz, illetve hulladékgazdálkodási, kárelhárítási beruházások – közbeszerzésének felügyeletére kentek fel. Az új rendszerben, meglehet, elbukna a kiírás, legalábbis a törvény egyik új eleme az alkalmassági követelmények „szigorú korlátozása”, ami annak venné elejét, hogy a kiszemelt nyertes testére szabott referenciakövetelményekkel operáljon a kiíró. Ehelyett a feladathoz ténylegesen szükséges mennyiségű referencia meglétét írhatja csak elő. A verseny ilyetén élénkítése ebben az esetben mintha háttérbe szorult volna, a programiroda „legalább összesen 500 darab” közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolítását és/vagy ellenőrzését követeli meg. Ennek alapján az eddigi bedolgozók mellett új versenyzők aligha rúghatnak labdába.

A 2017-es vizes világbajnokság épülő központi létesítménye, a Dagály Úszóaréna

MTI / Balogh Zoltán

Az állami programiroda sietségére az is éppen elég magyarázat, hogy az új törvényt egyelőre nem is tudná alkalmazni. Nincsenek készen a végrehajtási rendeletek és egyéb háttérjogszabályok. Közbeszerzési szakértők úgy becsülik, mindezeket és a piaci felkészülés idejét figyelembe véve akár hat hónapot is csúszhat az új eljárások kiírása. A késedelmi okok egyike például a „felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó” új jogintézmény bevezetése, amely szakértő nélkül nem bonyolítható le jelentősebb értékű közbeszerzési eljárás. Ehhez képest az idevágó rendelet csak november másodikán jelent meg, és a határidőket figyelembe véve egy hónapba is beletelhet, mire összeáll a szakértői lista. Ez a funkció egyébként eddig is létezett („hivatalos közbeszerzési tanácsadó” néven), de most új névjegyzéket állítanak össze, és a kérelmezőket a Miniszterelnökség veszi lajstromba.

Orbán Viktor egyik nagy dobása más elbánás alá esik

A késlekedés kevéssé érthető, hiszen az új törvény nem hirtelen került elő, már májusban benyújtották, október elején pedig ki is hirdették. Azóta annyi derült ki, hogy a törvényalkotók mégsem teljesen elégedettek a vaskos szabályozással, néhány nappal a hatálybalépése előtt egy salátatörvény-javaslatban ugrottak elő módosítások. Ezek közé bekerült, hogy az ügyvédek (akik amúgy fel vannak mentve a közbeszerzések alól) újabb kedvezményként elláthatják az akkreditált közbeszerzési tanácsadói tevékenységet. A 2017-es vízi világbajnokságról szóló törvény pedig az átláthatóbb pénzköltés jegyében került be a csomagba: eszerint az ajánlatkérő a normál versenyeztetés helyett „minden esetben jogosult rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására”.

Aligha véletlen, hogy kivételes eljárásban részesült eddig is a vizes vb, amelynek elnyerése a sport terén Orbán Viktor egyik nagy dobása. A közel nettó 39 milliárd forintos projektet, az uszodakomplexum felújítását az Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasához, Garancsi Istvánhoz köthető Market Építő Zrt. nyerte el, s ahogy a Népszabadság annak idején megszellőztette, a szerződést már akkor aláírták a céggel, amikor az erre jogosító kormányhatározat még meg sem jelent.

Garancsi István

Fülöp Máté

Az új törvény némely eleme ellentétes az uniós irányelvekkel – állítják közbeszerzéssel foglalkozó jogászok –, így borítékolható, hogy kötelezettségszegési eljárás indul miattuk. Ilyen például az, hogy gyakorlatilag megszűnik az erőforrásnyújtó szervezet, nem elég a kapacitásait felajánlania, hanem részt kell vennie a teljesítésben, alvállalkozóvá vagy közös ajánlattevővé lényegülve.

Azt is valószínűsítik, hogy az uniós ellenőrök az egyes projekteknél a brüsszeli támogatások egy részének visszafizetését fogják javasolni, az elvonás alsó hangon 25 százalék lehet. Olyan beruházásoknál például, ahol a nyertes kiválasztásakor nem az egyszeri bekerülési összeget, hanem a fenntartási időszak költségeit is figyelembe veszik. Az EU ugyanis a fenntartást nem támogatja, így ez a szemléletmód nem passzol a támogatási rendszeréhez.