A kormány egyetért azzal, hogy a JAS-39 Gripen típusú repülőgépek bérletével kapcsolatos részletes feltételeket tartalmazó bérleti szerződést a repülőgép-flotta helyreállítására vonatkozó követelményekkel módosítsák - olvasható abban a kedden megjelent határozatban, amely a május 19-én súlyosan megrongálódott Gripen repülőgép pótlása érdekében írná át a feltételeket.

Az Orbán Viktor által jegyzett kormányhatározat szerint Simicskó István a bérleti szerződés módosítását úgy írhatja alá, hogy 2017-2026 között a honvédelmi kiadásokat terhelő többlet kifizetés a 2015. december 16-i MNB-devizaárfolyamon és a 200. első negyedévi gazdasági árszinten számítva nem haladhatja meg a 9,5 milliárd forintot.

A tizennégy Gripen vadászrepülőgép 10 éves bérletéről szóló 2001-ben aláírt eredeti szerződés szerint a tizenkét együléses és két kétüléses repülőgépet 2004 végétől kezdték Magyarországra szállítani és 2005 közepére mind a tizennégyet rendszerbe állították a Magyar Honvédség légierejénél.

A 210 milliárd forint összértékű szerződés magában foglalta a Gripenekhez tartozó földi berendezéseket, valamint a pilóták és a műszaki személyzet kiképzését is. A vadászgépekért kifizetendő bérleti díj 110 százalékának ellentételezését vállalta a svéd fél. A felek 2003 februárjában módosították a bérleti szerződést, mert a repülőgépek műszaki képességei változtak. Emelkedett a bérleti díj, ezért szükségessé vált az ellentételezési kötelezettségek harmonizálása is.

Legutóbb 2012. január 30-án módosították a Gripen-megállapodást. Ez tartalmazta a költségvetési terhek csökkentését, fizetési ütemezés módosítását, a futamidő tíz évvel történő meghosszabbítását és a kiképzési feladatok beemelését a megállapodásba. A szerződés abban is módosult, hogy 2026-ig bármikor lehetővé válik a gépek tulajdonjogának megszerzése.

Szeptember elseje óta a Magyar Honvédség Gripenjei a balti légtérrendészeti feladatokat is ellátják, és emellett a magyar, illetve a szlovén légtér védelmét is folyamatosan biztosítják.

A honvédség egyik kétüléses Gripen gépe május 19-én Kecskemétről felszállva hajtott végre feladatot a cseh légtérben, amikor a cáslavi repülőtéren balesetet szenvedett. Ezt követően, június 10-én Kecskeméten ugyancsak egy Gripent, majd június végén Szolnokon egy JAK-52-es típusú repülőgépet ért baleset.

Novemberben Simicskó István az Országgyűlési honvédelmi bizottságának ülésén azt mondta, a hatósági vizsgálati eredmények szerint nincs összefüggés a honvédség három repülőgépének nyáron történt balesete között, rendszerszintű üzemeltetési problémát nem tártak fel.

Simicskó István szerint az első, cáslavi Gripen-baleset körülményeinek, okainak feltárására a magyar, a cseh és a svéd hatóságok közösen és önállóan is indítottak vizsgálatot. Az eddigi eredmények szerint a légügyi hatóság rögzítette, hogy a kétüléses gépen a fékrendszert maximálisan üzemeltették. Ezzel kapcsolatban több vizsgálat, köztük a pilóta felelősségéről szóló még folyamatban van - mondta akkor a honvédelmi miniszter.

Az ülés után Simicskó István közölte, a két Gripen jelenleg hiányzik a légierőből, de a gépek egyes elemei még használhatóak. Elképzelhető, hogy jövő év második felére mindkét vadászgépet pótolni lehet - tette hozzá.