Bő három éve cikkezett a magyar sajtó egy német városkáról, amely úgy döntött, hogy adót vet ki a lovak után. Akkor azzal vicceltek idehaza, hogy csak Matolcsy György gazdasági miniszter ne szerezzen tudomást a dologról, mert még a végén indíttatást érez arra, hogy ő is kivesse a lóadót. A rémálomból most mégis valóság lett, igaz, nem az azóta jegybankelnökké avanzsált Matolcsy vezette be, hanem Pilisjászfalu önkormányzata.

A Budapest határától 20 kilométerre fekvő, Pest és Komárom-Esztergom megye határán fekvő település képviselőtestülete még ősszel határozta el, hogy megadóztatja a lótulajdonosokat, akiket a napokban értesített ki arról, hogy lassan itt az ideje az adóbevallásnak, majd március közepéig a pénzt is utalni kell. Az adó pedig évi 150 ezer forint lovanként. Egyik olvasónknak ez 450 ezer forint pluszkiadást jelent, mert három lova van. Ráadásul azt is nehezményezi, hogy az adó nem csak a családja teherbíró-képességéhez mérve túlzó, de ahhoz mérten is, hogy egy ló éves fenntartási költsége durván 100 ezer forint, vagyis ezzel az adóval a két és félszeresére nő az, amennyibe neki egy ló kerül. A slusszpoén az, hogy a lovak alig érnek valamit: elmondása szerint az egyik egy póni, amikor vették, 55 ezerbe került, a másik egy vágóhídról kimentett négylábú, a harmadik egy Oldenburg fajtájú versenyló, 250 ezer forint volt az ára.

Túry Gergely

Az adót azért vezetik be csakis a belterületen tartott lovak után, magyarázta lapunknak Bányai József polgármester, mert a lótulajdonosokkal akarják megfizettetni azt a költséget, amelyet a lovak okoznak a településnek. Az úton elpottyantott lócitromokat az önkormányzat takaríttatja el, de például más gond is van általában a lótartással, a lakosok egy része bejelentést tesz, az ügyeknél meg csak gyűlik az irathalom, a polgármesteri hivatal dolgozóitól ez is pluszidőt kíván meg. Ezért döntöttek úgy, hogy ne minden lakos viselje a többletköltségek terhét, hanem azok, akik azt okozzák, az udvarokban tartott lovak, illetve a tulajdonosaik.

Olvasónk azt gyanítja, hogy bár közvetlen szomszédai nincsenek, de a környékbeli lakosok fújták be őt, a tudomása szerint a községben csak őt érintő adó egyfajta büntetés. A polgármester azonban azt mondja, többen vannak, akik belterületen tartják a lovakat – ezek száma 3–10 között van, pontosabb számot nem volt hajlandó elárulni Bányai József –, és mindegyikükre kivetik az adót. (Egyéni élethelyzetek, jövedelmi körülmények alapján van lehetőség az adó mérséklését, esetleg törlését kérni, és arra is van mód, hogy külterületen tartsa a gazda a lovakat, akkor teljesen mentesül az adó alól, magyarázta a polgármester.)

Olvasónk esetét bonyolítja, hogy személyes sérelmek terhelik. A környékbeliek azt nehezményezik – ezt többektől hallottuk –, hogy előfordult, egyik-másik lova kiszabadult és az utcán volt. Olvasónk elismerte, hogy egyszer-kétszer ez megtörtént, de akkor is viszonylag gyorsan visszavezette a lovat az istállóba. Szerinte több mint egy éve nem fordult elő ilyen eset. Az önkormányzat tavaly ősszel egy lóház építésére kötelezte, ő eleget is tett ennek, az félmillió forintjába került, most pedig kapná a nyakába az újabb közel félmilliós terhet – ráadásul úgy, hogy négy gyereke van, és férje agyvérzést kapott.

A lovak barátja szerint ez anomália

"Meg vagyok lepve" – mondta lapunknak Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos, akiről köztudott, hogy szívügye a lovaglás, a lovaskultúra fejlesztése, többször is kiállt a lovas érdekek mellett, és legfrissebb vagyonbevallása szerint ő maga is birtokol két – micsoda véletlen – Oldenburg fajtájú lovat, amelyek értékét 1, illetve 2 millió forintban határozta meg.

A politikus mindezzel együtt inkább tartózkodott az eset minősítésétől, "magától hallok először az esetről, nem ismerem, hogy milyen jogszabály alapján történt mindez, tájékozódni kellene". Mindenesetre "anomáliának" nevezte a jelenséget, amit "jelezni fogok a lovasszövetségnek".

Vannak hasonlóan extrém esetek

A lóadó – amelyben a pilisjászfalui polgármester szerint ők nem úttörők, mert tavaly év eleje óta a haszonállatokat néhány önkormányzatnál adóztatják, de nem találtunk máshol direkt lovakra méretezett elvonást – mellett nemrég egy másik, eddig ismeretlen sarc ötlete jött elő. Óbuda önkormányzata vette fontolóra, hogy giccsadót vet ki azok után a házak, lakások után, amelyeknél az építők figyelmen kívül hagyják a kerület építésügyi szempontjait. Az is előjött, a példa ragadós lehet.

Adóztat(hat)nak adótornyot is. Képünk illusztráció

Túry Gergely

Az adott teret az önkormányzatok kreatívkodásának, hogy az Orbán-kormány kezdeményezésére tavaly év eleje óta szabad a gazda, a települések bármit megadóztathatnak, amelyet más nem terhel elvonással. Bevételre pedig a helyhatóságoknak mindig szükségük van. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségénél (TÖOSZ) egyelőre 50-60, a lóadóhoz hasonló, extrémnek nevezhető esetről tudnak a bevezetés óta, ezek általában villanyoszlopok, telefonátjátszó tornyok, illetve a termőföld adóztatását takarják. De a traktorok, pótkocsik, kiadott lakások, na meg a magas építmények (mínusz templomtorony) is kapóra jönnek az éhes önkormányzatoknak.

"Nagy kérdés, hogy 2-3 milliós bevételekért megéri-e a procedúra, esetenként többe kerül az adminisztrációja, mint maga a bevétel" – mondta lapunknak a TÖOSZ-elnök Schmidt Jenő, aki nem számít arra, hogy tömegesen elterjed ez a fajta adóztatás, hiszen "90 százalékban nincs mit megadóztatni". Az ilyen adók általában mintegy harmadát megtámadják valamilyen fórumon. A pilisjászfalui esetben is szerinte első körben a kormányhivatalhoz, majd második körben az ombudsmanhoz lehetne fordulni.