Egyelőre csak a belső információs csatornákon terjed az a levél, melyben az EDF DÉMÁSZ-társaságcsoport értékesítési folyamatának befejezéséről értesítik a dolgozókat. A levél szerint "az előírásoknak megfelelő eljárás lefolytatása érdekében 2016 március 9-én az EDF Európai Üzemi Bizottság rendkívüli ülésének keretében az EDF menedzsmentje konzultációt tart az összes érdekképviselet, így az EDF Démász érdekvédelmi képviselőivel az eladásról, valamint az eladással kapcsolatos szociális garanciákról."

A vásárló kiléte a levélírók előtt nem ismert, azt az EDF menedzsmentje csak ezt követően fogja hivatalosan is tájékoztatni a dolgozókat. Arról is, hogy a céget kinek adták el, és arról is, hogy azt követően milyen szociális garanciákat kapnak a munkavállalók.

Egyetemes áramszolgáltatók területi megosztása - a narancssárga az EDF Démászé

Energiaközpont

Mivel az állam bő fél éve tárgyal arról, hogy az Elmű-Émász ügyfélszolgálatát és lakossági szolgáltatói üzletágát megvenné, nem volna meglepő, ha a Démászról is a kormány, illetve a kormány szándékát e téren képviselő ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató állna e tárgyalások mögött is. Ugyanakkor bármennyire valószínűtlennek tűnik is, elvileg nem kizárt, hogy a hazánkban a pozícióit megerősíteni és stabilizálni szándékozó E.On áll a tárgyalások mögött. Az azonban teljesen kizártnak tűnik, hogy eddig nálunk nem szolgáltató cég vegye meg az EDF-csoportot.

Az EDF DÉMÁSZ saját honlapján közölt adatai szerint 755 ezer egyetemes és szabadpiacon vételező ügyfelet lát el villamosenergiával, és 32 ezer kilométeres elosztóhálózatot üzemeltet. A cégcsoport 1995 óta működik Magyarországon, ők működtetik a Budapesti Erőmű Zrt.-t (vagyis a Kelenföldi, a Kispesti, és az Újpesti Erőművet), de külön cégük foglalkozik a villamosenergia-elosztással és -kereskedelemmel is.

Évek óta nem csak Szegeden, a cég központjában szóbeszéd tárgya, hogy a franciák szívesen kivonulnának Magyarországról – feltéve, hogy megfelelő vevőt találnak.

Ha az EDF most kivonul, abban azonban csak részben játszanak szerepet az utóbbi időszak magyarországi energetikai viszonyai (értsd: rezsiharc, ágazati különadók, megszorítások), mivel a cég globális értelemben is átalalkulóban van. Ez utóbbinak pedig része – ahogyan a nagy európai energiacégek, mint az E.On, az RWE, de akár a CEZ esetében is történik –, hogy több külföldi "hídfőállást" is feladnak, és inkább az otthoni feladataikra fókuszálnak. (Az EDF-nél erre annál is inkább szükség lehet, mert miközben át kell állítni az egész francia energetikát - és ebben az EDF-re központi szerep vár, a cég óriásit bukott a brit Hinkley Point C atomerőművi beruházás besülésével.)

Az eladással kapcsolatban megkerestük a Démászt is. A sajtóosztályon azt közölték: egyelőre semmit nem kommentálnak.