Kesergünk, hogy – európai összevetésben – kevés nő dolgozik Magyarországon (a 15-74 éves nők közül nagyjából minden második vállal vagy keres munkát), meg hogy – részben okaként ennek – kevés a bölcsődei férőhely, ezért sokáig maradnak otthon a kismamák, és sokszor szajkózzuk azt, hogy egy férfi jóval többet keres, mint egy nő. Erre itt van egy átfogó, nemzetközi, a munka, érvényesülés és a jövedelem sok dimenzióját megragadó tanulmány, amely alapján viszont egészen másképp fest a magyar nők helyzete. Az észak-európai országok – Izland, Norvégia, Svédország és Finnország – után Magyarországon a legjobb a dolgozó nők helyzete – állítja az Economist hetilap egyik friss, nőnapra készült felmérése, amely a lap által különféle gazdasági és társadalmi mutatók alapján összeállított úgynevezett üvegplafon-index rangsorát vette figyelembe. (Az egyes országokra rámutatva a táblázat részletezi a különböző mutatók értékeit.)

A maximális 100 pontból itt hazánk 70,4 pontot ért el az összesítésben, amely csupán alig marad el a finn eredménytől és mindössze 12,2 ponttal kevesebb a vizsgált 29 ország között legjobbnak talált Izland eredményénél. De e szerint Magyarország a nők munkahelyi viszonyait tekintve Dániát, Kanadát, Németországot, Japánt, Svájcot, az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát is jócskán lehagyta – hogy csak néhányat említsünk a sorból.

economist.com

Hogy hogyan jött ez ki az Economistnak, rácáfolva a közhiedelemre? Nagy súllyal vették figyelembe például, hogy a vizsgált országok közül a lap által használt adatok szerint nálunk a legkisebb, 3,8 százalékos a nők és férfiak átlagfizetése közötti különbség. Annak megértéséhez, hogyan jöhetett ki ez, egy másik felmérést érdemes segítségül hívni. Az alacsony jövedelműek között nálunk mindenki minimálbért keres, ezért nincs különbség a nemek között, a közepes jövedelműek között pedig a nők bérhátránya 8,7 százalék, amivel nemzetközi összehasonlításban is jól állunk – olvasható a Közép-európai Egyetem (CEU) kutatói által írt Defacto blog egyik bejegyzésében.

De a magas jövedelműek körében a nők a férfiaknál 26 százalékkal kevesebbet keresnek, amivel a sereghajtók közé tartozunk az EU-ban. A CEU szakértői szerint erre alapvetően két magyarázatot lehet adni: vagy a nők keresnek inkább alacsony jövedelemmel járó, de egyébként előnyös, például családbarát foglalkozásokat, vagy a munkaadók kevésbé szívesen léptetnek elő nőket.

blog.defacto.io

Az utóbbi jelenség egyik lehetséges magyarázata az implicit diszkrimináció: amikor előléptetéskor egy női jelöltet tudat alatt, pusztán a neme miatt ítélnek kevésbé megfelelőnek – tették hozzá a CEU szakértői. Pedig a kutatások azt sugallják, hogy a nők hasonlóan jó vezetők, mint a férfiak.

A szocializmus öröksége

Visszakanyarodva az Economist felmérésére, az is felfelé húzta Magyarországot a rangsorban, hogy a felhasznált adatok szerint nálunk a szenior menedzserek 38,6 százaléka nő, ami az ötödik legmagasabb arány az Egyesült Államok, Új-Zéland, Izland és Franciaország után.

AFP / Timothy A. Clary

A kedvezőnek tűnő magyar mutatók még annak a hatását is kiegyenlítették az Economist indexében, hogy a magyar parlamenti képviselők közül tízből csak egy volt nő tavaly és a cégek vezetői testületeiben is igen alacsony a nők aránya, kilencből csak egy nő.

Verhetetlennek bizonyultak a szülés utáni magyar juttatások a 29 ország között – ezek tavaly egy átlagos fizetéssel rendelkező nőnek 71,1 hétig jártak a korábbi jövedelme teljes összegéig. Ez utóbbi adat egy kis magyarázatot igényel: a hazai rendszerben a szülés utáni juttatások korántsem érik el a korábbi jövedelem 100 százalékát, de a fejlett országokat tömörítő OECD a különféle juttatási rendszerek összehasonlíthatóságának kedvéért egy olyan mutatót is kitalált, amely hetekben fejezi ki, mennyi ideig járna pénz a gyerek után, ha az anyuka a korábbi jövedelmének 100 százalékát kapná meg. Ezt az OECD-mutatót használta most az Economist. Itt köszönnek vissza a szocializmus évtizedei és a kiépült, megszokott rendszer tehetetlensége: a magyar anyák otthon maradását ösztökélő, szülés utáni különféle juttatások példátlanul hosszú ideig vehetők igénybe nálunk – és ez akkor is így van, ha a mostani kormány például azt is lehetővé teszi, hogy az anya akár fél évvel a szülés után munkába álljon úgy, hogy nem kell lemondania a gyedről és gyesről (a gyed extra erről szól).

A nők többet dolgoznak – és ez főként a házimunka miatt van

Bár az Economist-felmérésben szereplő eredménynek akár örülni is lehetne, a magyar nők helyzete egyáltalán nem ennyire rózsás, az adatokat pedig érdemes árnyalni egy kicsit.

A CEU kutatói egy másik írásukban arra is felhívták a figyelmet, hogy a magyar nők valójában többet dolgoznak, mint a magyar férfiak. A 25-60 éves korcsoportban a különbség átlagosan napi egy egész óra, idősebb korban még ennél is nagyobb. A 30-45 éves férfiak mindent egybevetve egy átlagos napon 8 órát, a hasonló korú nők pedig 9 órát dolgoznak. A különbség az otthoni munkából adódik, ami a hazai hagyományos családmodellel lehet összefüggésben. A férfiak átlagosan több időt töltenek fizetett munkával, viszont a nők ennél jóval több időt töltenek otthoni munkával. Ezért van az is, hogy idősebb korban a nemek közötti különbségek megnőnek, a több női házimunkát ugyanis már kevésbé ellensúlyozza férfiak több fizetett munkája – írták a szakemberek.

Más európai országok adatait is megnézték, és kiderült, hogy a nyugat-európai országok többségében a dolgozó korú nők közel azonos, vagy kicsit több időt töltenek munkával, mint a dolgozó korú férfiak (például Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Svédország esetében). A különbség csak Olaszországban olyan nagy, mint Magyarországon, a kelet- és közép-európai országok közül Bulgáriában pedig még a hazainál is nagyobb a nemek közötti különbség az aktív korúak között.

A nők társadalmi és gazdasági szerepéről zajló viták egy sarkalatos pontja, hogy hogyan lehet felszámolni a férfiak és nők keresete közötti különbségeket. Beszédes és elszomorító adat, hogy a Világgazdasági Fórum novemberi jelentése szerint ha a mai trendek folytatódnak, a nők fizetése világviszonylatban csupán 2133-ra érheti utol a férfiakét.

Bár a munkaerőpiac egyenlőtlenségeinek vizsgálata e témában hagyományosan a nők és a férfiak bérének összehasonlítására terjed ki, épp az Economist tett le nemrégiben egy olyan tézist az asztalra, amely megváltoztathatja ezt a hagyományt. A lapban idézett Marieka Klawitter, a Washingtoni Egyetem kutatója ugyanis a keresetek és a szexuális beállítottság összefüggéseit mérte több nyugat-európai és észak-amerikai országban és arra jutott, hogy a leszbikusok általában többet keresnek, mint a heteroszexuális nők.

A leszbikusok általában képzettebbek a heteroszexuális nőknél, kevésbé valószínű a gyerekvállalásuk is, ráadásul a leszbikus párok hajlamosak többet dolgozni – próbáltak a felmérésekben magyarázatokat találni a különbségre. Azt már más tanulmányokban is megírták, hogy az azonos nemű háztartásokban a házimunkák megosztása egyenletesebb, mint a heteroszexuálisoknál – tette hozzá akkor az Economist.