A lakosság ellátásától évtizedekig elzárkózó, de az ENKSZ előretörésétől még inkább ódzkodó MVM ad is valamit cserébe azért, hogy terjeszkedési lehetőséget biztosítanak neki: állítólag egy újabb, választások előtti rezsicsökkentést lehetővé tevő csomagot tesz le az asztalra.

Ha valóban az MVM futna be, akkor ez a Seszták Miklós vezette NFM és a hagyományos energialobbi győzelmeként lenne értelmezhető a Lázár János irányította Miniszterelnökség, illetve az új energiakoncepciók felett – fogalmaznak a cikkben.

A lap emlékeztet, hogy 2015 még Lázár János nagy éve volt: miután elvette az MVM-től a paksi bővítést, bejelentette igényét a jelenlegi blokkokra, valamint azt, hogy az atomerőmű élére „nyugati menedzsereket” helyezne. Emellett szándéknyilatkozatot írt alá az RWE-vel, hogy ez év január­ 1-jéig az MFB megveszi az Elmű-ÉMÁSZ-csomagot. Ehhez képest az atomerőmű továbbra is az MVM-nek hoz hasznot, vezetői a helyükön, és az Elmű-ÉMÁSZ-részek se kerültek új gazdához. Mindez csendes belháborúra enged következtetni – véli a Népszabadság.

Az MVM harcában maga mögött érezheti a Molt, amely ebben az ügyben látszólag kis szereplő, de az MVM-énél nagyobb tőke- és lobbierővel bír, és a Molt alelnöklő OTP-vezér, Csányi Sándor körei a maguk módján megkezdték az állami energiacsoport behálózását is. Mondhatni a közös ellenség, Lázár összehozta őket – olvasható a lapban.

Az NFM–MVM–Mol-sánc állítólag úgy véli, hogy Lázárék „nonprofit energiaszolgáltatása” az elmúlt egy év alatt gazdaságilag fenntarthatatlannak bizonyult, és ez csak ideig-óráig fedhető el kommunikációs trükkökkel, valamint költségvetési tízmilliárdokkal.

Az NFM-kör felvetése szerint az MVM most öt évre leköthetné a pia­con a lakosságnak szánt áramot és gázt alacsonyabb áron. Ez eredményezne a 2018-as választásokra a jelenleginél alacsonyabb, piaci alapú rezsit, amit egyesek úgy emlegetnek már, hogy az MVM bevállalta a rezsicsökkentés folytatását.