A magyar fideszes képviselők mindegyike támogatta az Európai Parlamentben azt a kezdeményezést, amely kilépési szándékának azonnali jelzésére szólította fel Nagy-Britanniát – tudta meg a hvg.hu. A jogi érvénnyel nem bíró nyilatkozatot keddi rendkívüli ülésén szavazta meg az EP, a képviselők közül 395-en támogatták, 200 ellenében, 71 tartózkodás mellett.

A britek siettetésével egyetért Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is, aki az EP ülésén is kifejtette, addig semmilyen formális, vagy informális tárgyalásba nem szabad bonyolódni David Cameron kormányával, amíg nem nyújtják be az 50. cikkely szerinti távozási kérelmüket.

Úgy tudjuk, a fideszes képviselők nem egyeztettek az eredetileg az EP-ernyőpártjuk, az Európai Néppárt által sem támogatott kezdeményezésről szóló döntés előtt. Nem is nagyon tehették, hiszen a kormánynak sincs igazából tiszta álláspontja ezzel kapcsolatban.

Legalábbis ez derült ki abból, amit Orbán Viktor az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójára érkezésekor nyilatkozott magyar újságíróknak. A miniszterelnök ugyanis elkerülte a válaszadást az ezzel kapcsolatos kérdésre, és csak annyit mondott: semmilyen tisztázatlan kérdést nem lát a brit népszavazás után kialakult – szerinte is válságos – helyzetben. Úgy fogalmazott, az uniós alapszerződés világos eligazítást ad: amíg a britek bent vannak – vagyis nem született meg a kilépésüket szentesítő szerződésmódosítás – addig a jogi helyzet változatlan.

A magyar tárgyalási pozícióról fontosnak tartja, hogy olyan megállapodásra törekedjen a kormány, amely a magyarok és a többi közép-európai ország polgárainak érdekeit megvédi. „Ott magyarok tanulnak, dolgoznak” – emlékeztetett Orbán, aki az év elején, David Cameron budapesti látogatásán még arra hívta fel brit kollégája figyelmét, hogy a szigetországban élő magyarok nem migránsok.

Orbán mindenesetre most sem mulasztotta el, hogy az unió felelősségéről beszéljen a brit népszavazás után. Szerinte az a legfontosabb tanulság, hogy az EU nem tudja megoldani a migrációs helyzetet, és amíg így lesz, az ilyen kihívások „meg fognak növekedni”. Világos migrációs politikára van szükség – mondta, hozzátéve: ez azért nincs meg, mert a tagállamok sem tudnak megegyezeni abban, ennek mi a célja. „A mi célunk az, hogy megállítsuk a bevándorlást, egy csomó országnak azonban nem” – hangsúlyozta.

Mindebből úgy tűnik, Orbán Viktornak a válsághelyzetre való tekintettel sincs szándékában lefújni az őszre tervezett kvótanépszavazást. Ujhelyi István, az EP szocialista képviselője viszont épp ezt várja el tőle. A politikus ezt azzal indokolta, hogy a brit népszavazás után alapvetően új helyzet alakult ki az EU-ban, amikor világosan elválik, kik lesznek a szorosabb integráció támogatói és kik lesznek azok, akik ebből kimaradnak. Ebben a helyzetben pedig Orbán Viktornak is színt kell vallania, vagy jó időre a perifériára szorulhat Magyarország.

A mag-Európa elmúlt napokban feléledő koncepciójáról beszélt magyar újságírók előtt Schöpflin György fideszes EP-képviselő is, ő azonban úgy látja, a gyorsulásba jóval kevesebb állam szállhat be, mint például amennyien az euróövezetnek a tagjai. Emlékeztetett: hiába vesznek részt az olaszok a szorosabb viszonyt előrevetítő találkozókon, amíg gazdaságuk igen rossz helyzetben van. És nehezen képzelhető el az is szerinte, hogy pusztán euróövezeti tagságuk miatt vonnák be a szorosabb együttműködésbe például az örök renitens görögöket.

A szorosabb integráció és a brit népszavazás utáni helyzet minden bizonnyal a legfontosabb témája lesz a most kezdődő brüsszeli EU-csúcsnak is. A menetrend szerint a többi aktuális témáról – például a migrációs helyzetről vagy az európai gazdasági szemeszterről – csak röviden egyeztetnek, és holnap már a brit miniszterelnök nélkül, 27 ország részvételével egyeztetnek majd a jövőről. Más kérdés, hogy amíg az említett David Cameron nem lép – márpedig a politikus az elvárt kérelem nélkül, mindössze néhány közhelyes, az együttműködés fontosságáról szóló mondattal a tarsolyában érkezett Brüsszelbe – sok mindenről nem tudnak megállapodni.