Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A Világkereskedelmi Szervezetnek (WTO) több, sokmilliárdos ügyben is döntenie kell. Vagy legalábbis kellene.
A két szembenálló fél a világ két legnagyobb repülőgépgyártója: az amerikai Boeing és az európai Airbus konzorcium. 2004-ben először az amerikaiak fordultak a WTO illetékes bizottságához, mondván, az Európai Unió lehetővé tette, hogy több tagállama is illegális támogatást nyújtson az új szuper Jumbo, az A-380-as gép kifejlesztéséhez. Nem sokkal később az unió azzal vágott vissza, hogy az amerikai szövetségi hatóságokat és Washington államot vádolta meg a Boeingnek nyújtott illegális támogatással.
A WTO malmai lassan őrölnek, különösen, ha olyan ügyekben kell dönteni, amelyek világhatalmakat érintenek és nem csupán kereskedelmi nézeteltérésekről, hanem politikáról is vastagon szó van. Akár 22 milliárd dolláros bírságra is kötelezhető lenne az Európai Unió, ha az amerikai vádak bizonyítottá válnak – vélik a szakértők. Az amerikai panasz ügyében néhány héten belül állást kell foglalnia a WTO-nak. Az európai viszontkereset ügyében pedig a jövő év elején várható döntés. De egyik sem lesz végleges, sőt az is lehet, hogy a WTO „visszapasszolja a labdát” a feleknek, mondván, egyezzenek meg kétoldalú tárgyalásokon.
És hogy tovább bonyolódjon a helyzet, az EU nemrég egy újabb panaszt nyújtott be, a Boeing 777X modelljének fejlesztése miatt. Brüsszel szerint az amerikai gyártó majdnem 9 milliárd dolláros illegális támogatásban részesült a Boeingnek otthont adó Washington állam kivételező kereskedelmi döntéseinek köszönhetően. Az amerikai fél tagadja a diszkriminációs vádakat és azt mondja: az EU azért nyitott új frontot, mert a korábban kezdeményezett eljárásban vesztésre áll.
A Boeing és az Airbus rivalizálása, kölcsönös vádaskodása évtizedek óta tart, de a végeredmény valahogy mégiscsak egy „bundaszagú döntetlen”. Tartósan egyik sem tud fölénybe kerülni a másikkal szemben. A Világkereskedelmi Szervezet akkor került döntési kényszerbe, amikor javában zajlik a vita Európa és Amerika között a transzatlanti kereskedelmi egyezményről. És itt megint sokkal többről van szó, mint tisztán gazdasági kérdésekről. Ezért aztán a szakértők salamoni döntést várnak a WTO-tól, hogy aztán a szembenálló felek politikai szinten rendezzék a nézeteltéréseket. Ez a rendezés persze a Boeing és az Airbus vitájának a „végtelenítése” is lehet, mert ezzel is azt a látszatot lehet kelteni, hogy a két fél konkurenciaharcot folytat és nem a repülési piac fele-fele arányú felosztásának a fenntartásában érdekelt.
Égi riválisok földi csatája
A nagy légiközlekedési vásárok és bemutatók olyanok az ágazat számára, mint a kupaküzdelmek a labdarúgásban. A most befejeződött farnborough-i bemutatót az Airbus nyerte.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban.
Az Amerika Párt megalapítását az elnöktől elhidegült topmilliárdos az X-en szavaztatta meg a követőivel.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A rendezőtrió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk.