A cadremploi.fr gazdasági honlap most néhány külföldi példát idéz. A kiindulópontot a melbourne-i egyetem nemrég közzétett tanulmánya jelenti. E szerint egy 40 éves alkalmazottnak heti 30 óra az ideális munkaidő. Ha ennél többet dolgozik, csökken a munkavégzés hatékonysága és egészségügyi problémák is adódhatnak.

Svédországban már régóta próbálkoznak a 30 órás munkahéttel. Kiruna városában a szociális gondozók 1989 óta napi hat órát dolgoznak. A tapasztalatok jók. Most az egyik göteborgi nyugdíjas otthon is csökkenti alkalmazottainak munkaidejét, napi hat órára.Más szektorokban egyelőre kevésbé bátrak a munkaadók, kivéve egy ugyancsak göteborgi autókereskedő hálózatot, amely szintén heti 30 órára vitte le a kötelező munkaidőt.

Hollandia is régóta keresi az optimális megoldást. Itt sokan a részmunkaidős foglalkoztatást preferálják. Főleg a nők választják ezt a lehetőséget, az így foglalkoztatottak 80 százalékát teszik ki. Arra is van példa, hogy egyes foglalkozásokban az alkalmazottra bízzák, mekkora tételekben teljesíti a heti munkaidőt, azzal a megkötéssel, hogy egy nap maximum tíz órát dolgozhat. E két kísérlet együttes hatásának tekintik a szakértők, hogy nagyon megnőtt az érdeklődés a különböző továbbképző tanfolyamok iránt, amelyeket általában a kora esti órákban tartanak. A jelenlegi holland kormány szerint azonban túl kaotikusak a munkaügyi szabályok, ezért olyan jogszabály van előkészületben, amely szűkítené a választási lehetőségeket.

És mi a helyzet abban a Japánban, amelyet sokan a munkamániások országának tekintenek? Shinzo Abe kormánya mostanában arra ösztönzi a dolgozókat, hogy legalább a rendelkezésükre álló évi rendes szabadságot vegyék ki. Mert nagyon sokan végigdolgozzák az évet, vagy csak egy hét pihenőt engedélyeznek maguknak. A munkaidő csökkentésére irányuló törekvéseknek határt szab az egyre inkább érezhető munkaerőhiány. Az alacsony születési arányszám miatt pedig a jövő még sötétebbnek látszik. Néhány cég mégis kísérletezik: a heti negyven órás munkaidőt 5 napról négyre csökkentik, de közben nyolcról tízre növelik a naponta ledolgozandó órák számát.

Nemrég az egész világsajtó felkapta Carlos Slim mexikói milliárdos ötletét. Ő a háromnapos munkahétben látja a jövőt. Slim szerint a népesség növekedése miatt kell mérsékelni a munkaidőt. Persze nem mindenütt nő az aktív lakosság arányszáma. Németországban például vészesen csökken, ezért ott már a nyugdíjkorhatár 69 évre emelése is felvetődött.

Akik már nem akarnak belehalni a munkába - a Z generáció a munkaerőpiacon

A Z generáció tagjainak több mint harmada csupán néhány hónapot tölt munkahelyén, de összességében 70 százalékukat egy évnél tovább nem tudja megtartani a munkahely. Egyáltalán nem probléma számukra továbbállni, ha valamiért nem tetszik a munkahelyük. Viszont a nyelvtudásuk nekik is hiányos.