Nem a Mediaworks, hanem a kiadóvállalat osztrák tulajdonosa, a Vienna Capital Partners (VCP) hozott döntést a Népszabadság kiadásának felfüggesztéséről – értesült a hvg.hu.

A szombat délelőtt nyilvánosságra hozott lépésről így egy igen szűk kör tudhatott csak, egy azonban biztosra vehető: köztük volt Rónai Balázs vezérigazgató, aki a lapunk birtokába jutott cégadatok szerint már október 7-én, pénteken lemondott a Mediaworksben betöltött igazgatósági tagi tisztségéről. És minden bizonnyal közöttük volt a céghez tavaly júniusban igazolt Rónai helyét átvevő, és hétfőn már le is mondott Katona Viktor, aki viszont régi motoros a tulajdonos VCP-nél, és eddig a cég pénzügyi vezetője volt.

A Népszabadság szerkesztősége ezzel szemben csupán szombat reggel értesült a kiadói döntésről, mégis ennek ellenére várták volna el azt az újságíróktól, hogy a működés folytatása érdekében tegyenek le egy üzleti tervet a Mediaworksnek.

Az, hogy a folyamatosság megszakadt, már vasárnap délután nyilvánvalóvá vált. Murányi András főszerkesztőnek ekkor csak abban sikerült megegyeznie a kiadó képviselőivel, hogy nem zárkóznak el az elől, hogy a Népszabadságot új tulajdonosi kör adja ki – vagyis gyakorlatilag belementek abba, hogy eladják a lapot.

Ez erősen emlékeztet arra, ahogyan a Népszabadság tulajdonosának jogelődje, a Ringier 2004 őszén bezárta a Magyar Hírlapot. A bezárást akkor a Népszabadságra foghatták: a versenyhivatal ugyanis piaci erőfölényként értékelte azt, hogy a két lap ugyanazon kiadó kezében van. A bezárást azonban hivatalosan nem ezzel indokolták, hanem hogy a kiadó nem akarja finanszírozni a lap veszteségeit.

Akkor a szerkesztőség kapott is hat napot, hátha talál befektetőt, amely továbbvinné a lapot, már csak azért is, mivel egy működő lapnak jobb esélyei vannak a piacon. Az utolsó napon Papp Béla, a Ringier ügyvezető igazgatója azonban váratlanul bejelentette: leállítják a lap kiadását, az újságírók hagyják el a szerkesztőség épületét is. A betördelt oldalak a Népszava és a Magyar Nemzet hasábjain jelentek meg.

Néhány nap szünet után azonban a szerkesztőségi munka újraindult, annak ellenére, hogy az újságírók nem kapták meg a Magyar Hírlap védjegy jogait. Tizenkét lapszám A Pont címmel jelent meg, mígnem a Ringier a botrány hatására úgy döntött: a lap nevét az új kiadó, a Pont-MH Kft. rendelkezésére bocsátja.

MTI / Mohai Balázs

Az, hogy ez most is megtörténik-e, egyelőre nem lehet tudni, a Mediaworks mindenesetre hétfőn este jelezte: nyitott a tárgyalásra. A Murányi András vezette szerkesztőség egy euróért venné át a Népszabadság és weboldala, a nol.hu védjegyének jogait. Esélyeiket rontja, hogy amíg 2004-ben a kormány aktívan támogatta a lap megmentését, most a Fidesz elhatárolódik ettől, mondván gazdaságilag racionális döntést hozott a kiadó, amelybe a pártnak nincs beleszólása.

Kié a végjegy?

Az eladással azonban van egy bökkenő (azon túl természetesen, hogy a logó megszerzése után a működést is valahogy finanszíroznia kellene egy új tulajdonosnak). A Népszabadság és a nol.hu logóját is jelzálog terheli. A jelzálogot az MKB Bank Zrt. tette rá a védjegyekre még augusztus elején egy nagy összegű hitel biztosítékaként. Nem csak a két logóra, hanem mindenre, és nem is csak a Népszabadságnál, hanem a Mediaworks Hungary Zrt. teljes állományában – tudta meg a HVG.

Ez utóbbi cég nem a 2014 őszi fúzióval jött létre, hanem idén tavasszal, amikor a csoport valamennyi cégét egy társaságba vonták össze. A beolvadással megszűnt a Népszabadság és a Nemzeti Sport kiadója, a nyomdát üzemeltető Mworks Print, a magazinokat kiadó kft., a nyolc megyei lapot és a Vasárnap Reggelt készítő cégek, illetve a Világgazdaságot kiadó Zöld Újság Zrt. is. Az új cég teljes eszközállománya 10,8 milliárd forintot tett ki az átvételkor, ezt teljes egészében jelzálog terheli.

A kölcsön célját is tudni lehet: a Mediaworks még nyár elején jelentette be, hogy megveszi a Veszprém, Zala, Vas és Fejér megyei, illetve a dunaújvárosi lapokat kiadó Pannon Lapok Társaságát. A fúziót a Gazdasági Versenyhivatal is jóváhagyta augusztus elején – alig egy héttel a jelzálog bejegyzése előtt. Szeptember 30-án pedig már be is jegyezték a fúziót, amivel nem csak a MW megyei lapjainak száma nőtt a duplájára, de eszközállománya is nagyjából ennyivel növekedett.

Murányi András főszerkesztő

Túry Gergely

A portfólióból tehát nem feltétlenül hiányzik egy Népszabadsághoz hasonló közéleti napilap. A Mediaworks megyei laphálózata ugyanis a hét hat napján már 12 megyét, vasárnap pedig a Budapesten és Pest megyében Vasárnap Reggel címen, 15 megyében pedig ennek a helyi mutációival majdnem az egész országot olvasótáborában tudhatja. A Népszabadság bezárása azonban nem csupán egy veszteséges cégtől szabadítja meg a tulajdonost, hanem értékesebbé teszi a portfólióját egy esetleges eladás előtt is.

Mészáros Lőrincet emlegetik

Az eladásról régóta pletykálnak, a hírekben felbukkant a lehetséges vevők között a Mészáros Lőrinchez közeli Duna Aszfalt és a márciusban alapított Opimus Press Zrt. is. Ennek anyacégénél, az Opimus Groupban szintén a felcsúti polgármesterhez köthető üzletemberek bukkantak fel. A társaság ráadásul az alapítása utáni hónapban, áprilisban 20 millió értékben kötvényeket bocsátott ki, ezt a 6 milliárd forintot meghaladó összeget pedig vállalatfelvásárlás finanszírozására szánják.

Az ügyletről szóló sajtóértesüléseket a Mediaworks augusztus végén cáfolta. Közleményükben azt írták: épp egy jelentős felvásárlással van elfoglalva a menedzsment. Az eladásról szóló híreket önmagában az is erősíti, hogy a tulajdonos Vienna Capital Partners alapító-vezetője, Heinrich Pecina már 2014-ben világossá tette: pénzügyi befektetőként veszi át a cégcsoportot, amelyet nyereségessé szeretne tenni, és ha talál vevőt, túlad rajta.

Ahhoz azonban, hogy a Népszabadságot most be lehessen zárni, még egy fontos lépésre szükség volt: kivásárolni a szocialistákat a kiadóból. Ezt tavaly nyáron vitte véghez Pecina, amikor megvette az MSZP Szabad Sajtó Alapítványától a 27,69 százalékos tulajdonrészét, és így egyedüli tulajdonosként rendelkezhetett a sorsáról.