Politikusok, multik, gazdasági háttéremberek – az adóelkerüléssel kapcsolatban ők jutnak legelőször az eszébe a magyaroknak. Legalábbis ez derül ki a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) friss kutatásából. Az ezerfős reprezentatív mintán a Publicus által végzett felmérés azt kutatta, hogy a magyarok hogyan viszonyulnak az adó meg nem fizetéséhez.

Az is kiderült persze, hogy egy részük maga sem fizet adót: az összes megkérdezett 52 százaléka aktív kereső, de például 2016-ban csak 46 százalékuk fizetett személyi jövedelemadót.

Mindez nem feltétlenül van összefüggésben azzal, mit gondolnak másokról. Az annál inkább, hogy tudomásuk van-e egyáltalán arról, milyen módjai vannak az adó meg nem fizetésének. Feltűnő például az, hogy amikor arra kérték őket, hogy említsenek ilyen esetet, az ezer főnek csupán alig több mint tizede tudott válaszolni. Az adóparadicsomokról már többen hallottak: a megkérdezettek 23 százaléka tudott ilyet említeni, a legtöbben Ciprust és a Kajmán-szigeteket hozták példaként.

Andy Vajna

MTI / Komka Péter

A tájékozatlanságot a kutatók azzal magyarázzák, hogy az adóelkerülés jóval bonyolultabb, mint a korrupció – nem egyszerűen kenőpénzekről, netán túlárazásról van szó, hanem olyan gyakorlatról, ami nem csak törvényes, de néhány ügytől eltekintve rejtve is marad.

Nem mutatnánk meg az adóbevallásunk

A megkérdezettek több mint fele (51 százaléka) gondolja úgy, hogy az adóelkerülők többsége illegális eszközöket is bevet – vagyis adót csal. Minél képzettebbek a válaszadók, ez az arány annál magasabb. A többség egyetért azokkal az alapelvekkel is, amelyeket az agresszív adótervezés ellen küzdők emelnek ki. Például azzal, hogy a nagyvállatoknak ott kellene adózniuk, ahol a profitot termelik (100-as skálán 83 pont), vagy hogy az állam adó- és járulékbefizetésekből származó pénzekből gazdálkodik, szóval az egyén pénzét is költi (72 pont).

A megkérdezettek ugyanilyen arányban azt is tudni szeretnék, kik állnak az offshore-cégek mögött, és az adóparadicsomok elleni fellépést is támogatják. Az adótitokkal kapcsolatban azonban már nem ennyire határozottak: alig támogatják (15 pont) azt, hogy az államnak jobban kellene őriznie az adótitkokat, és azt inkább elutasítják, hogy nyilvánosak legyenek az adóbevallások. Arra a kérdésre, hogy jó-e lenne, ha mindenkiről meg tudnák nézni, mennyi adót fizet, -11 pont lett az érték – vagyis a többség inkább nem ért egyet ezzel a javaslattal.

Rossz bizonyítvány a politikusoknak

A felmérésben arra is rákérdeztek, kit tartanak a legnagyobb adóelkerülőnek. Itt már egy felsorolással segítették a válaszadókat, ám a jelek szerint ők nem nagyon hisznek a multikat szapuló politikusoknak. A többség szerint ugyanis a politikusok járnak az élen az adó elkerülésében: 73 százalékuk gondolja úgy, hogy nekik van a legtöbb lehetőségük az adófizetés elkerülésére, míg a multicégeket csak 35 százalék, a gazdasági háttérembereket 30 százalék választotta. (Hozzá kell tenni azt is, hogy a megkérdezettek 42 százaléka egyáltalán nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre, az arány az érdemben válaszolók véleményét tükrözi.)

Ennél a kérdésnél már volt különbség a politikai preferenciákban: a kormánypártok támogatói jobb véleménnyel vannak a politikusokról, bár még közülük is 60 százalék gondolta őket a legfőbb adóelkerülőknek. A Jobbik táborában 81 százalék látja így.

Fülöp Máté

A multiellenesség viszont nem a Jobbik táborában a legerősebb, hanem a kormánypártiaknál: a válaszolók 47 százaléka gondolja, hogy a nemzetközi nagyvállalatok kerülik el leginkább az adófizetést. A „gazdasági háttéremberek” leginkább a diplomások szemét szúrják: 49 százalékuk tartja ezt a csoportot adóelkerülőnek.

A kutatók azt is megkérdezték, mi lehet az adóelkerülés magyarázata. A leggyakoribb válasz erre az, hogy senki nem kéri számon, de 80 százalék fölött értenek egyet azzal is, hogy megvédik az adóelkerülőket a politikusok, és megengedhetik maguknak.

Az adóhatóság működését 73 százalék vonja kétségbe, a közvélemény közönyét és a sajtó felelősségét a válaszadók kétharmada vetette fel. Az utóbbi két dolog különösen a kevésbé iskolázottak szemét szúrja.

Mi sem fizetnénk

Az igazságosnak vélt adóteher mértékét is megkérdezték. A válaszadók átlagosan 14 forint elvonását tartanák méltányosnak saját, 100 forintos jövedelmükből – 11 százalékuk viszont egy fillért sem venne el belőle.

A 14 forint alig alacsonyabb, mint a személyi jövedelemadó 15 százalékos kulcsa – többnyire erről esik szó, amikor a fizetésre rakódó terheket említik. Ám a bérköltség, vagyis az az összeg, amennyibe a munkáltatónak kerül egy fizetés, csaknem a kétszerese a nettó bérnek.

A kkv-ktől már valamivel többet vonnának le a válaszadók: átlagosan száz forintból 17-et, és itt valamivel kevesebben (6 százalék) mondta azt, hogy egyáltalán nem kellene adót fizetniük. A multik esetében jóval többet, 28 forintot tartanának igazságos adótehernek.

Adókedvezményt sem adnának a válaszadók a multiknak. Ahhoz képest, hogy általánosságban egyetértenek azzal, hogy munkahelyteremtés fejében a cégek kapjanak adókedvezményt, a megkérdezettek mindössze 4 százaléka biztosítaná ezt a nemzetközi nagyvállalatok számára. A kkv-knak ezzel szemben 52 százalék kínálná fel a kedvezőbb adózást.

Fazekas István

A családi adókedvezmények hazai rendszerének elfogadottságát jelzi, hogy 43 százalék nyújtana adókedvezményt a nagycsaládosoknak. Az viszont szembemegy a kormány politikájával, hogy ugyancsak 43 százalék a szegényeknek nyújtana adókedvezményt (bírálói szerint az egykulcsos adózással éppen ez a lehetőség szűnt meg).

A nők sokkal jobban a szívükön viselik a szegények és a nagycsaládosok sorsát. Ennél a kérdésnél egyedül nagy különbség volt a lakhely szerint is a válaszokban: a falusiak lényegesen nagyobb arányban (53 százalék) támogatnák a szegényeket (főleg a kisvállalkozások rovására), de a budapestiek is leginkább a legelesettebb réteget segítenék adókedvezményekkel.

A baloldaliakra is ez a jellemzőbb, míg a Jobbik-hívők esetében az tűnik ki leginkább, hogy ők egyáltalán nem támogatnák a multikat. A szegények támogatása viszont a kormánypártiaknál messze a legalacsonyabb: mindössze 34 százalék, míg a baloldaliaknál 58.