Mire költik a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara pénzét? Nincsenek könnyű helyzetben, akik ezt szeretnék megtudni – volt alkalom például, amikor a BKIK 3 és 5 millió forint közötti összeget kért volna el az adatszolgáltatásért. Az már ismertté vált, hogy a kamara tavaly a mogyoródi Aquaparkban tartott kapcsolatépítő napot, 5,2 millió forintért. Hasonló ügyekről esett szó egy jelentésben is, amelynek az összefoglalója lapunk birtokába került – de amellyel a BKIK elnöksége nyílt ülésen nem foglalkozott. Viszont leváltotta a megbízott főtitkárt, aki napirendre vetette volna a beszámolót.

A jelentés fő megállapításai:

- A kamara vezetői 2014-2015-ben 80 millió forint értékű külföldi utakon vettek részt, itthon pedig több kihelyezett ülést is négycsillagos szállókban tartottak meg. A most leváltott megbízott főtitkár szerint havi rendszerességgel fordult elő, hogy egy-egy tagozat ilyen 2-3 napos kihelyezett ülést tartott.

- A BKIK legnagyobb beszállítói között sok az olyan cég, amelynek a tulajdonosa a kamara valamelyik vezetője, a tisztségviselők érdekeltségei összesen 795 millió forint megrendelést kaptak.

- Átláthatatlan a gazdálkodás, nem áttekinthető a könyvelési és a számviteli rendszer. Ez a pont azért különösen fontos, mert amíg a másik kettőnél legfeljebb etikai kérdéseket lehet felvetni, itt törvénysértésről is szó lehet, ha igazak a vádak.

Szentesi Lászlóné, aki egészen múlt keddig a BKIK megbízott főtitkára volt, kérdésünkre úgy emlékezett vissza: a mintegy 50 oldalas, független, külsős cég által írt jelentésből az ülés előtti hétvégén készített egy rövidebb vezetői összefoglalót. Hétfőn déltájban érte el telefonon Kiss Zoltánt, a kamara elnökét, ekkor mondta el neki, hogy szeretné a másnapi elnökségi ülésen szóba hozni ezt a jelentést is. Mint mondta, néhány órával később már nem fért hozzá a belső levelezéséhez, másnap pedig már csak egy titkárnő és egy jogász kíséretében engedték be a saját irodájába. Az elnökségi ülés elején felcserélték a napirendi pontokat, zárt ülést rendeltek el, az aznapi első döntésként pedig, mielőtt bármi más is szóba kerülhetett volna, megválasztották az új főtitkárt, tőle pedig elköszöntek, hiába volt március végéig határozott idejű munkaszerződése – mondta el.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székháza.

Túry Gergely

Jobban utálják a kamarát, mint a gázszolgáltatót

Azt a kamarának is látnia kell, hogy a cégek nagyon elégedetlenek vele. Erre utal legalábbis egy lapunk birtokába került felmérés: e szerint a kötelezően regisztrált tagok 82 százaléka lebeszélné üzleti partnereit arról, hogy a BKIK önkéntes tagjává váljanak, és csak 7 százalék ajánlaná a kamarai tagságot. Az elemzés azt is megemlíti, hogy ez még más szektorok minden korábbi ismert felméréséhez képest is ritka rossz eredménynek számít. A hagyományosan nem túl népszerű gázszolgáltató szektorban mérték eddig a legvacakabb értéket, de ott is csak 60 százalékkal többen voltak elutasítóak, mint támogatóak.

A megkérdezett cégvezetők véleménye tragikus – derül ki a felmérésből. „Úri muri, csilivili székházzal”, „sóhivatal”, „van, hogy legyen” – voltak, aki így foglalták össze röviden gondolataikat a kamaráról. Mások bővebben is jelezték, mi a bajuk. Valaki például arra panaszkodott, hogy hiába szedik be a kötelező kamarai tagdíjat, nincs semmi egyeztetés, más pedig úgy érezte, hiába fordult a kamarához, nem szakember válaszol a kérdéseire. De olyan is volt, aki azt mesélte:

A legfrissebb jogszabályoknak megfelelő szerződést adtuk be, és nem akarták befogadni, mert nem tudtak a változásokról.

A vállalkozók 2012 óta évente ötezer forintot fizetnek be kötelező tagdíjként (nagyon precízen: kamarai hozzájárulásként), ezt mintegy 5-600 ezer cég fizeti. Ha elmulasztják, akkor a NAV hajthatja be rajtuk.  

Az így évi több mint 2 milliárdból működő (2015-öt több mint 280 milliós veszteséggel záró) BKIK legutóbb tavaly került a figyelem középpontjába: akkor egy botrányokkal tűzdelt tisztújításon váltották le a kamarai munkája mellett a Fideszben politizáló Szatmáry Kristófot, az addigi elnököt. Az utóda majdnem Nagy Elek nagyvállalkozó (volt Vegyépszer-vezér) lett, de végül nem választhatták meg, arra hivatkozva, hogy bár magyar–román kettős állampolgár, nincs magyarországi állandó lakcíme. Az ő neve nem szerepel a jelentésben, az ő javaslatára elnökké választott Kiss Zoltáné viszont igen, mégpedig a legdrágább külföldi utakon részt vevők között. A múlt kedden megválasztott új főtitkár, Marosi László nevével szintén találkozhatunk a dokumentumban: ő az egyik tulajdonosa a Meló-Diák hálózatnak, amely a kamarától legtöbb megrendelést kapó cégek közé tartozik.

Persze a kamara nem csak akkor került be a hírekbe, amikor épp botrányos elnökválasztást tartott vagy amikor egy aquaparkban tett látogatást. Az elmúlt években megmutatta magát például, amikor azt kérte, hogy legyenek tematikus utcák Budapesten, de akkor is megszólalt, amikor ki kellett állni a taxisok mellett több alternatív szolgáltatóval szemben.

A kritikákról néhány napja megkérdeztük a BKIK-t is, választ egyelőre nem kaptunk tőlük.