Több ezer magyar céget érinthet az új változásbejelentési kötelezettség, amely a tavaszi adósaláta részeként van a parlament előtt. A nemzetközi cégcsoportok tagjainak várhatóan csak néhány hónapjuk lesz majd arra, hogy teljesítsék a követelményeket, míg a mulasztással nemzetközi viszonylatban is példátlan mértékű bírságot kockáztatnak.

Az OECD projektje, amelyet most készülnek átültetni a magyar jogba is, az elmúlt években a multik agresszív adótervezési törekvéseit szorítaná vissza. Az akcióterv arra kötelezi a nemzetközi cégcsoportokat, hogy a tagjaik tevékenységét és a nyereségüket, valamint a fizetett adót monitorozó, országonkénti jelentést készítsenek, az adóhatóságok pedig megoszthassák egymással az információkat.

A törvényjavaslat az éves szinten legalább 750 millió euró (a javaslatban megjelölt árfolyamon számítva 237 milliárd forint) konszolidált árbevételt elérő cégcsoportok számára írja elő a jelentéstételi kötelezettséget. A jelentést az anyavállalat készíti el és nyújtja be az illetékessége szerinti adóhatóságnál, onnan kapja meg a többi ország adóhatósága.

Problémás lehet azonban a szerepek meghatározása. Girászin János, a Niveus Consulting Group transzferár tanácsadási üzletágának partnere elmondta: Magyarországon valószínűleg nem is a viszonylag kevés adózót érintő riportkészítésnek, hanem az ezzel kapcsolatos változásbejelentési kötelezettségnek lesz nagy jelentősége. Kötelező lesz ugyanis bejelenteni azt is, ha az adózó olyan cégcsoporthoz tartozik, mely az országonkénti jelentéskészítési kötelezettség alanya, azonban a jelentést valamely más államban működő egységnél készítik el.

A változásbejelentési kötelezettség akár 2-3 ezer magyar céget is érinthet, és annak az első teljesítésére sok esetben mindössze néhány hónap idő lesz majd.

A jelentéskészítési, vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetén az adóhatóság az adózót 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.