Újra közel ott tart a magyar ingatlanpiac, ahol a gazdasági válság előtti években volt – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből. A recesszió 2008 és 2013 között a padlóra küldte a lakáspiacot, a 2008-2016-os időszakban 5 és 30 százalék közötti árcsökkenést mértek.

Budapesten 2014-től volt tapasztalható előbb stagnálás, majd fokozatos növekedés. Az árak mostanra már a 2010-es szint másfél-kétszeresére nőttek. A legkisebb mértékű emelkedés a külső pesti kerületekben volt érzékelhető. A XVI., XVIII., XX. kerületekben az elmúlt tíz évben tapasztalt legalacsonyabb árszintről mára másfélszeresére nőttek a fajlagos lakásárak. Ezzel szemben a belvárosban, az V. VII. VIII. IX. kerületekben, a hagyományos tégla építésű társasházi lakások ára megduplázódott.

A panellakásoknál 15-25 százalékkal estek vissza az árak a 2007-2016-os időszakban. A tégla lakásokhoz hasonlóan az újbudai és angyalföldi panelárak csökkentek a legkisebb mértékben, de a III. és XIV. kerületben is hasonlóan alakult az árváltozás. A többi külső pesti kerületekben viszont 25 százalék körüli árcsökkenés történt a válság éveiben. A legnagyobb mértékű, 30 százalékos visszaesés Csepelen volt.

A családi házak esetében nagyobb mértékű, 15-50 százalékos árcsökkenés volt tapasztalható 2008 után Budapesten, de a válság után kisebb volt a drágulás, mint a paneleknél. A legkisebb mértékű visszaesés a XVII. kerületben történt. Fontos változás az is, hogy sokkal kevesebben keresnek családi házat, mint a válság előtt. 2016-ban már a válság alatti legalacsonyabb értékekhez képest a legkisebb mértékben, 15 százalékkal a XVI. kerület és Budafok családi házai drágultak. A legnagyobb mértékű, 80 százalékos áremelkedés pedig Soroksáron történt – igaz, ennek oka elsősorban az, hogy a válság ennek a kerületnek a lakáspiacát különösen rosszul érintette.

Debrecen és Sopron a kivétel

Vidéken a társasházi lakások árai hasonlóan zuhantak, mint Budapesten. Kivételt Debrecen és Sopron jelentett, ahol mindössze 5 százalék körüli árcsökkenés történt a válság során, de például Tatabányán 35 százalékos volt a visszaesés. A válság után 20-60 százalékkal nőttek az árak, ami elmarad a fővárosban mért emelkedéstől. A legnagyobb drágulás Szombathelyen volt.

A panellakások árai 10-35 százalékkal estek a vidéki megyei jogú városokban. A legkisebb mértékben Debrecen, Győr és Sopron panellakásainak árai csökkentek, míg a 35 százalékos csökkenés, a téglalakásokhoz hasonlóan szintén Tatabányán volt mérhető. A válságot követő 30-70 százalékos áremelkedés szintén alacsonyabb a fővároshoz képest. A legkisebb mértékben Szolnokon és Miskolcon emelkedtek az árak, míg a legnagyobb mértékben Sopron és Szombathely lakásai drágultak.

Ami a vidéki családi házakat illeti, azok a válság mélypontjában 10-40 százalékkal voltak olcsóbbak, mint az azt megelőző időszakban. A válság mélypontjától számítva Sopron családi házainak árai emelkedtek leginkább, 80 százalékkal.