1. Akkor most Amerika kiszállt?

Nem megy az olyan gyorsan. Az egyezmény tavaly novemberben hatályba lépett, abból kilépni hosszú folyamat, eltart 2020-ig, és akkor épp elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban. Másrészt az USA jelentősebb tagállamai jelezték már: ők tartják magukat a párizsi vállalásokhoz.

Kalifornia önmagában a világ tíz legerősebb nemzetgazdasága között lenne, így amikor a kormányzója bejelenti, hogy ők nem engedelmeskednek Trumpnak, akkor az Egyesült Államok egy jelentős részét szakítja ki, és áll át a klímavédők oldalára. Hasonló fogadalmakat hallani New York államból és Floridából.

Egy felhőszakadás után rendőrők zárják le az egyik eláraszott utcát Charlstoneban

AFP / Anadolu Agency / Richard Ellis

A klímaváltozásra visszavezetett extrém időjárási jelenségek különösen érintik az említett államokat, a nyugati partokon a szárazság okoz egyre súlyosabb gondot, az Atlanti-óceán mellett pedig az egyre erősebb viharok. De nem csak a föderális berendezkedés lassítja majd Trump akaratának teljesülését, hanem a cégek is. Még az ExxonMobil olajipari óriás is támogatta az egyezményt, a kaliforniai techcégektől nem beszélve. A zöldenergiától beruházásokat és fejlesztési pénzeket reméltek az amerikai cégek, így a többségük az elnöki döntésre fittyet hányva tanúsít majd önmérsékletet.

2. Miért lépett ki Trump a klímaegyezményből?

Sok jel mutat arra, hogy az okok inkább politikaiak. Trump elnöki népszerűtlensége rekordokat dönt, kormánya egyre mélyebbre süllyed az orosz kapcsolatokról szóló botrányba, miközben egyetlen számottevő intézkedést sem tudott még keresztülvinni. Az egészségügyi reform elakadt a szenátusban, a mexikói határon tervezett fal a ködbe vész, a beutazási tilalmat pedig blokkolják a bíróságok.

És ha ez nem lenne elég, Trump nem egy kérdésben megszegte ígéretét. A NATO hirtelen fontos lett, a szabadkereskedelmi egyezmények értékesek, Kína megbízható partner. Trumpnak szüksége volt valamire, amivel bizonyíthat saját bázisa előtt: Nézzétek, tartom a szavamat, Amerika az első, a világ elmehet a fenébe. Ez tehát a klímaváltozás.

Trumpnak otthon egyébként még jól is jöhet, ha külföldről "támadják". Az elnök arra szorítkozik, hogy saját rajongóit egyben tartsa. Nem akar másnak megfelelni, így legyen bármilyen buta a mostani döntés magyarázata, legalább a nehéziparra és bányászatra épülő államokban élő rajongói megnyugodnak: Trump még a régi.

A Muir gleccser olvadása Alaszkában

NASA

3. Ehhez képest mivel indokolta?

Trump egyik legkomolyabb érve a párizsi klímaegyezmény ellen az volt, hogy a globális felmelegedés kamu. Ezek után nem meglepő, hogy – nyilván helyszűke miatt – beiktatása után az első intézkedése volt, hogy eltüntette a Fehér Ház weboldaláról a klímaváltozással kapcsolatos aloldalt.

A NASA vonatkozó oldala szerencsére megmaradt, sőt, gyereksarok is van, ahol kisiskolások számára, Trump nem túl bonyolult hivatali szókincsével adnak választ például arra, hogy a szén-dioxid „jó, rossz vagy csak csúf”. A leegyszerűsítéssel kapcsolatban a legfrappánsabban Jean-Claude Juncker reagált, így: "a taorminai G7-csúcson egyszerű tőmondatokban elmagyaráztuk ezt Trump úrnak, a jelek szerint nem értette".

Az amerikai elnök azért igyekezett egy szofisztikáltabb érvet is előhúzni: a MIT egyik tanulmányára hivatkozva arról beszélt, hogy a párizsi klímaegyezmény betartása mellett is növekedni fog az átlaghőmérséklet. Néhány órával később az idézett tanulmány egyik szerzője, Erwan Monier a Reutersnek nyilatkozva tiltakozott, mondván, szó sincs arról, hogy ők a kihátrálást támogatják. Annál is inkább, mivel utóbbi esetben nem 0,6-1,1 fokos lesz a melegedés az évszázad végéig, hanem meghaladhatja az 5 fokot, ami katasztrofális hatással lehet a Földre.

4. Tényleg tapsolni fognak most a szénbányászok?

„Az időben csak én mehetek vissza” – így reagált Trump döntésére Arnold Schwarzenegger, aki már kaliforniai kormányzóként is bizonyította, attól, hogy testépítőként kezdte karrierjét, még nem feltétlenül alkalmatlan a politikára. Az amerikai elnök valóban visszalépked néhány évtizedet, hiszen a klímaegyezmény felrúgásával a fosszilis energiát termelő, felhasználó ágazatokat akarja helyzetbe hozni.

Ehhez azonban nem is lett volna szükség kilépni a klímaegyezményből, épp elég, hogy nem bünteti a környezetszennyező termelést. A mostani döntés viszont paradox módon pont ezekre a cégekre üthet vissza, hiszen az exportpartnerek akár büntetővámokkal, sőt, embargóval is sújthatják az amerikai ipari termékeket emiatt.

AFP / Saul Loeb

Emiatt nem csak a kaliforniai cégek fogják a fejüket. A Bloomberg által idézett tanulmányok szerint ma már a napenergia-ágazat több embernek ad munkát, mint a szénbányászat. És ez akkor sem fog változni, ha a bányák a jövőben szén helyett pénzt termelnek ki, az ágazat ugyanis egyre automatizáltabb. Vagyis lehet, hogy igaza van Trumpnak, mikor azt mondja, a klímaegyezmény betartása miatt 2,7 millió amerikai veszíti el a munkáját – de egyáltalán nem lehet biztosra venni, hogy anélkül nem így lesz.

5. Jön a gigantikus rezsicsökkentés?

A Heritage Foundation szerint 2035-re 13-20 százalékkal nőhet az amerikai háztartások villanyszámlája a klímavédelmi lépések miatt. Van azonban egy fontos bizonytalansági tényező, amit Trump egyik kedvenc agytrösztje kihagyhatott a számításból: azt, hogy fogalmunk sincs arról, a megújuló energiaforrások kitermelésének költsége, illetve az energiafaló berendezések fogyasztása hogyan alakul a következő évtizedekben. Ezért inkább arra lehet számítani, hogy a kezdeti áremelkedés után szép lassan csökkennek az árak.

A számítás bonyolultságát a Bloomberg elég szemléletes kisfilmje is mutatja. Az a hasonlat pedig az angol nyelv ismerete nélkül is elég jól érthető belőle, hogy ha rálépünk a gázra, akkor sokkal nagyobbat csattan a buszunk, amikor nekimegy a falnak. Vagy a lejtőről szépen belezuhan a szakadékba.

6. Akkor valahogy Amerika nélkül is túléljük?

A tegnapi bejelentésnek nem is a klímára lesz rövid távon hatása. A világ fővárosaiban inkább azt a részét ízlelgetik a történteknek, hogy mostantól az Egyesült Államok nélkül kell a közösség dolgait rendezni.

Nicaragua, Szíria és USA – nem lehet elégszer megismételni, hogy mindössze ez a három ország nem tart a többivel a klíma kérdésében. Trump egy hete még a G7-csúcson hallgatta kollégáit, majd hazament és beintett nekik. Ezzel most egy időre elbúcsúzhatunk Washington nemzetközi szerepétől. Ha a Fehér Ház bármilyen megállapodást kész felrúgni, akkor a többi országnak ezzel számolnia kell. És így is fog tenni.

7- A Fehér Házban vihart kavart a döntés?

Trump hosszan hezitált, legalábbis erre következtettek a megfigyelők abból, hogy a döntés bejelentését halogatták. Szivárogtatások szerint a klímaegyezmény oldalán áll Trump kedvenc lánya, Ivanka, valamint elnök veje és főtanácsadója, Jared Kushner. Állítólag megszervezték, hogy a globális felmelegedés elleni harc Nobel-díjas élharcosa, a demokrata Al Gore és mások győzködjék Trumpot.

A másik oldalon Steve Bannon állt, a Trump mögötti mozgalom ideológiai atyja, a Fehér Ház főstratégája, akit amerikai kabarékban csak Sátánként ábrázolnak. Egy ideig a nemzetbiztonsági tanácsban is szerepet kapott az egykori újságíró, így amikor abból kitették, a fehér házi pragmatikusok győzelmét hirdették ki a politikai megfigyelők. Most viszont Bannon látványosan az első sorból hallgatta Trump beszédét, és minden módon jelezte, hogy még ő az, a nacionalista és elszigetelődést hirdető szárny vezetője, aki Trump valóban fontos lépéseit diktálja. Ivanka és Jared viszont jelen sem volt.

+ 1 Mi lesz a magyarok villanyszámlájával?

Még sokkhatás alatt vagyok – Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli interjújában reagált így Trump bejelentésére. Áder János államfő pedig valódi szószólója a globális felmelegedés elleni fellépésnek. Magyarország viszonylag könnyű helyzetben van, hiszen a párizsi klímaegyezményben semmi nehezen vállalhatóra nem tett ígéretet.

Az más kérdés, hogy a magyar kormány energiapolitikájában a megújuló energiaforrásoknál sokkal fontosabb szerepet kap az atomenergia. Ahelyett pedig, hogy a háztartásokat takarékosabb fogyasztásra, a közösségeket pedig a rendszerbe is betáplálható saját termelést is magába foglaló okos rendszerek kiépítésére sarkallná, a hatósági ár csökkentésével oldotta meg a rezsicsökkentést.