Az unió nyújtotta lehetőségek jobb kihasználására és az EU megújítására vártunk ötleteket olvasóinktól az elmúlt hetekben. A beérkezett pályaművek a legkülönbözőbb megoldásokat vázolták fel. Volt, aki a menekültekkel szembeni előítéletek enyhítését a közösségi gazdaság módszereivel képzeli el, és volt olyan, aki az uniós értékek terjesztését egyfajta hírügynökségként, közösségi platformként működő rendszerrel oldaná meg.

Az idegengyűlölet ellen egy interaktív tankönyvvel venné fel a versenyt egy másik jelentkező: a tananyag az egyes országokban élő gyerekek életét mutatná be hagyományokkal, kulturális sajátosságokkal együtt. A globális felmelegedés elleni harcot több ötletgazdánk a közösségi autómegosztással venné fel. De olyan is akadt, aki a környezetszennyezést szalmabálából építendő házakkal enyhítené.  

A legeredetibb ötleteket most bemutatjuk olvasóinknak, a cikk végén pedig szavazhatnak is arról, melyik pályázónk kapja a közönségdíjat.

Mamahotellel az elszigetelődés ellen

Igazi mamahotelt találtak ki egyik pályázati anyagunk írói: az egyedül élő, de szabad szobákkal rendelkező időseket és a szállást, albérletet kereső fiatalokat kötnék össze egy közösségi platformon keresztül. A rendszerből nem csak a diákok profitálnának, de az idősek is: a piacinál alacsonyabb bérleti árért cserében segítenék a fiatalok házigazdát, akár a házimunkában, akár csak azzal, hogy beszélgetnek velük.

MTI / Balogh Zoltán

A „Szállás a nagyinál” platform nem csak az öregek társadalmi elszigetelődését előzi meg, de hozzájárul nyugdíjuk kiegészítéséhez is. De a fiatal tanulóknak sem csak pénzügyi segítséget jelent az olcsóbb bérleti díj: az idősekkel való beszélgetés türelmet tanít nekik, bölcsességükből tapasztalatot meríthetnek az életre – írják pályázóink. 

Közösségi puska

A jegyzetcsere intézményét bővítené ki a teljes Európai Felsőoktatási Térségre az egyik pályázat. Mint a szerzők kifejtik: ugyan a térség 46 országában a megszerzett képesítéseket elfogadják, egymás felsőoktatási rendszereibe igazán csak azok tekinthetnek be, akik az Erasmus+ program ösztöndíjával tanulhatnak egy másik országban.

Az adatbázis a közösségi gazdaság alapelve alapján működne: a jegyzetekhez egyetemi hallgatók férnének hozzá, és természetesen nekik is fel kellene tölteniük saját anyagaikat. Az átláthatóságot az segíti, hogy a rendszer közös nyelve az angol lenne, a minőséget pedig moderátorok biztosítanák, akik ellenőriznék a felkerülő anyagok minőségét.

A cél pedig: a hallgatók megismerkedhetnének a célországuk felsőoktatásának minőségével, ami megkönnyítené a későbbi elhelyezkedést számukra a munkaerőpiacon.

Amikor a plakát nem elég

Komoly reklámértékkel bírna az EU számára, ha az emberek tisztában lennének azzal, milyen fejlesztések valósulnak meg uniós forrásokból. Ezt jelenleg egy táblával oldják meg, ám a rendszert egy applikációval fejlesztené tovább egy másik ötletgazdánk. Első körben egy QR-kód alapján lehetne leolvasni olyan plusz információkat, mint hogy ki a fejlesztés gazdája, mekkora támogatásban részesült, és azt mire használta fel. Később pedig a kiterjesztett valóság módszerét használnák ki: a telefonnak csak „meg kell mutatni” egy területet, és sorolná is, a látókörében mi valósult meg az EU támogatásával.

Túry Gergely

És hogy mi ebben az üzlet? Az EU a szoftver kifejlesztéséhez adna támogatást, később a licenc alapján más területeken is alkalmazható lenne az applikáció.

Állásportál a bevándorlók igényei szerint

Új módszerrel igyekszik megoldást találni az európai munkaerőhiány és a migránsválság problémáira egy közgazdász pályázónk. Ez egy innovatív állásportál lenne, amely elsősorban betanított, szakképzettség nélkül végezhető munkákat tartalmazna, és amelynek a hirdetései beépített fordító segítségével a menekültek nyelvén is megjelennének. Az érintettek pedig egyszerűen, okostelefonjukon is létrehozhatnák azt az önéletrajzot, amellyel jelentkezni tudnak.

A projekt kettős célt szolgál: egyfelől segít betölteni azokat az állásokat, amelyekre a legtöbb országban nincs jelentkező. Másfelől segítené a Közel-Keletről vagy Afrikából érkező menekülteket, bevándorlókat, hogy helyismeret hiányában ne csak távoli előítéleteikre hagyatkozva próbáljanak úti célt, új munkahelyet találni maguknak. Munkába állásuk pedig azon is enyhítene, hogy a helyiek most sokszor tehernek tartják a segélyből élő bevándorlókat, egyúttal segítené az integrációjukat is.

Társasjáték az álhírterjesztés ellen

Az interneten terjedő álhírek, félinformációk, híresztelések ellen venné fel a versenyt egy kezdeményezés. Ennek közvetlen haszna is lenne az EU számára, hiszen ezek a híresztelések sokszor épp az uniót rágalmazzák – sokan a brit bulvármédia unióval kapcsolatos álhíreinek például komoly szerepe lehet abban, hogy a szigetország lakói támogatták a Brexitet.

Pixabay / LoboStudioHamburg

A megoldás egy közösségi platform lenne, ahol megalapozott információkhoz juthatnának hozzá az érdeklődők, akiknek az „előrehaladását” játékos formában, badge-ekkel jutalmazná a rendszer. Egy játékos e-learning keretében, félig automatizált kommunikációs felület segítségével navigálhatnának az uniót érintő hírek, tartalmak között. A program megvalósításához nem csak programozókat, játékfejlesztők részvételére számítanak, de vezető társadalomtudósokat és hálózatkutatókat is várnak.

Sütemény, mindenkinek

Süteményeket készítene fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű emberek segítségével egyik pályázónk. Hogy miért pont süteményt? A sütőipari tevékenység jól elkülöníthető és felosztható folyamatokból áll, így a különböző diagnózisú fogyatékos emberek is megtalálják a képességüknek megfelelő munkát – érvelnek. További kimeneti lehetőség, hogy megfelelő rutin és tudás megszerzését követően egyes embereket a nyílt munkaerő piacon is lehet foglalkoztatni.

A termelést már működő konyhákon képzelik el, üzemidőn kívül, így a beruházás igazából az alapanyagok megvásárlását jelentené, illetve a terjesztési formák kialakítását – ez utóbbit elképzelhetőnek tartják webshopokon keresztül, helyi boltokban is.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.