Duplájára, 250 millió forintra emelte az országgyűlés azt a felső határt, ameddig a sportolók és sportvezetők az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózhatnak – szúrta ki az Index. Az ekho a minimálbér felett biztosít az általános szja-szabályoknál kedvezőbb adózást – ennek mértéke a jövedelemadóhoz hasonlóan 15 százalék, ám ez már tartalmazza a járulékokat is.

Az ekhót természetesen nem csak a sportolók választhatják, hanem a nyomtatott, online vagy audiovizuális médiában dolgozók, művészek, színházi szakmákat választók egyaránt. Sőt, nemrég Tállai András NAV-elnök bevallása utalt arra, hogy ő is így adózhat az adóhatóság kiadványánál végzett munkája után. Ezekben az esetekben azonban az ekhós jövedelem nem haladhatja meg az évi 60 millió forintot, vagyis kevesebb mint negyede a sportolókénak.

Utóbbiak korábban is kedvezőbb helyzetben voltak. A kezdetekkor, 2005-től az általános plafon 25 millió forint volt, ez emelkedett mostanra 60 millióra. A hivatásos – első osztályú – sportolók és vezetők alapból 50 millióról indultak, és mostanáig 125 millió forint volt a felső határ.

Nem ez az egyetlen pont, ahol a hazai sportnak kedvez a most elfogadott adótörvénycsomag. A jövő évtől nem csak a társasági adóból lehet levonni a látványcsapatsportoknak szánt támogatást, de a bankokra kirótt ágazati különadóból is.