Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) által a LIBE megbízásából elkészített értékelésben a magyar, a bolgár, a francia, a görög, a lengyel, az olasz, illetve a román sajtó helyzetét hasonlították össze. A közel 200 oldalas tanulmányban rámutattak, hogy a vizsgált országok közül többen is jelentősen romlott a helyzet az utóbbi években.

A Magyarországról szóló részben arról számoltak be, hogy 2010 után a törvényhozás példátlanul korlátozó médiatörvényt fogadott el, azóta pedig szisztematikusan leépítették a fékek és ellensúlyok rendszerét, a jogállamiságot. Magyarországon 50 százalék feletti a politikai pártokhoz kötődő sajtótermékek aránya, bizonyos kormánypárti újságok reklámbevételeinek akár a 29-80 százaléka is az államtól vagy állami cégektől származik.

Mint írták, a tulajdonosi viszonyok jelentősen átalakultak az Orbán Viktor miniszterelnök és egykori szövetségese, Simicska Lajos közötti háború kirobbanása óta, és a kormány azóta új médiabirodalmat épített ki. A történtek jól mutatják, hogy az országban egy médiatermék sikere nagyban függ a jó kormányzati viszonytól – emelték ki.

Dr. Bayer Judit, a tanulmány egyik szerzője kijelentette, hogy gyakorlatilag közpénzeket csatornáznak be egyes sajtótermékek támogatására. Hozzátette, a cenzúra nem a törvényeken, hanem a finanszírozási struktúrákon keresztül valósul meg.

Gál Kinga fideszes képviselő a felszólalásában azt mondta, a bemutatott jelentés rendkívül elfogult, tele van csúsztatásokkal és összeesküvés-elméletekkel. "Olyan, mintha nem egy tanulmányt, hanem a bulvársajtót olvastam volna" – fogalmazott.

A tanulmány szerinte számos botrányos valótlanságot állít, és ezeket vagy semmivel nem támasztja alá vagy csak magyar nyelvű, meglehetősen szubjektív cikkekkel. Hozzátette, az uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárás többszöri említése azt az érzést keltette benne, hogy a dokumentum megrendelésre készült.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője közölte, hogy Magyarországon és Lengyelországon szisztematikusan sérül a sajtó szabadsága és sokszínűsége. Szerinte az illiberális demokráciákban a félretájékoztatás és a kormányzati propaganda jellemzi a média helyzetét, valamint leszögezte, hogy mihamarabb meg kell erősíteni az Európai Unió hatáskörét ezen a területen.

Gál Kinga az ülést követően sajtótájékoztatót tartott, amelyen újra a megrendelt tanulmány elfogultságát bírálta, és felháborítónak nevezte. Szerinte Magyarországnak nincs semmi szégyenkeznivalója a többi európai országhoz képest.

A sajtónak ugyancsak nyilatkozó Bárd Petra azt válaszolta a fideszes képviselő kijelentésére, hogy az általuk feltárt adatokat számos más, független tanulmány is alátámasztja. Továbbá indítványozta, hogy az EU hozzon létre egy objektív és átlátható mechanizmust a sajtószabadság helyzetének vizsgálatára.