Hiába ígérte a kormány, hogy több tízezer nyugdíjas állhat munkába a nyugdíjas-szövetkezetekben, egyelőre nem tolonganak az idősek, hogy dolgozhassanak. Eddig néhány száz nyugdíjas talált így munkát - mondták el a nagyobb szövetkezetek.

A Meló-Diák által megalapított Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezet négy szövetkezettel fedné le az országot, legutolsónak a budapesti épp kedden kapta meg az adószámát. Kováts Balázs, a szervezet operatív vezetője kérdésünkre elmondta: az észak- és a dél-dunántúli szövetkezet 50-100 embernek adott már munkát, a kelet-magyarországi 30-50-nek, Budapesten pedig a jövő héten 15 nyugdíjas elkezdhet dolgozni. De ez csak a kezdet, abban reménykednek, hogy szeptember végére országszerte öt-hatszáznál járhat a létszám.

AFP / Denis Charlet

A Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezet mellett – amely országos lefedettséggel próbálkozik – a Harmadik Kor nevű szövetkezet indult már el, ez azonban Miskolcra és Borsod-Abaúj-Zemplén megye többi részére fókuszál. Azt ígérték, hogy az első állásajánlataik már augusztus közepén megjelennek, ehhez képest egyelőre sem a honlapjukon, sem a Facebook-oldalukon sincs egy munkalehetőség sem.

Persze az internet nem minden: aki a Szomszédok honlapjáról tájékozódna, az azt gondolná, hogy Kelet-Magyarország és a Dél-Dunántúl is egy fehér folt, munkalehetőségek nélkül. Kováts Balázs viszont elmagyarázta, ennek csak technikai okai vannak, valójában aki helyben keres munkát, az talál lehetőségeket. Nyugdíjasklubokban, idősek otthonában, de szórólapokon is hirdetik, hogy elindult a szövetkezet – mondta el.

Az nem meglepő, hogy a legtöbb álláslehetőséget a fővárosban kínálják. Jellemzően bolti kisegítő munkákhoz keresnek nyugdíjasokat, de el lehet menni a Mikulásgyárba karácsonyi ajándékokat csomagolni, vagy épp egy csokoládéüzem gyártósorára. Az egész országban ez a csokigyári munka a második legjobban fizetett, 1100 forintos órabérért hívják a nyugdíjasokat – igaz, részmunkaidőről szó sincs, reggel hattól délután kettőig tart a műszak. Nem sokan tippelnének erre, de az egyetlen hely, ahol még ennél is jobb órabért kínálnak, egy ajkai műanyaggyár, ahol a fröccsöntőgép kezeléséért óránként 900-1170 forintot fizetnek.

Ezen kívül azonban vidéken kisebb csoda az ezer forint fölötti órabér. Az ajánlatok közel fele a minimálbér óradíját, 733 forintot kínálja. Győrben például autóipari kisegítésre toboroznak nyugdíjasokat ennyiért, minőség-ellenőrzés vagy csomagolás a feladat, hetente 3-4 nyolcórás műszakot kell vállalni. Szintén a minimálbér egy órára átszámított összegéért lehet eljutni Bábolnára csomagolni, de ott már éjszakai műszakra is várnak nyugdíjasokat. De müzlicsomagolónak, benzinkúti eladónak, vagy épp repülőtéri ülések kárpitozójának is elmehet az ember nyugdíjasszövetkezeten keresztül.

Sok munkahely kér nyolc órás műszakot

A neten már megtalálható állásajánlatok többségében nyolcórás műszakra várnak dolgozókat. Márpedig az egyik fő ígéret a szövetkezetek létrehozásakor az volt, hogy így könnyebb lesz 4-6 órában foglalkoztatni nyugdíjasokat. Kováts Balázs erről azt mondta: nem nyolcórás munkakör betöltésére törekednek, a legtöbben heti 20-30 órában dolgoznának szívesen. Más kérdés, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ez-e az idősek valódi igénye: a KSH felmérésében azok, akik részmunkaidőben dolgoznak nyugdíjasként, közel kétharmados arányban azt mondták, azért dolgoznak így, mert nem kaptak teljes munkaidős állásajánlatot. Ígéret már van arra, hogy rövidítik a műszakokat, de ez a gyakorlatban még nem vált valóra.

Fazekas István

Vannak cégek, ahol komolyan készülnek a nyugdíjas munkavállalók érkezésére – egy autóipari beszállító például székeket szerel fel a gyártósora mellé, hogy az idősek ülve is tudjanak dolgozni.

A rendszer csak most indul be, de úgy tűnik, van hova terjeszkedni: a KSH egy 2013-as felmérése szerint a nyugdíjasok 29 százaléka szeretett volna tovább dolgozni, ha lett volna rá lehetősége. Torzítja az összképet, hogy a munkába visszavágyó rokkantnyugdíjasokat is ide számolták, az öregségi nyugdíjasok között ennél azért kisebb az arány, de az ő ötödik is szívesen visszatérne a munkához. Azoknál pedig, akik még dolgoznak, de az 50. születésnapjukon már túljutottak, ennél jóval többen, 41 százaléknyian válaszolták azt, hogy a nyugdíjkorhatár után sem szívesen vonulnának vissza. Akik a felmérés idején nyugdíj mellett dolgoztak, a 90 százaléka azt mondta, anyagi okok miatt választotta a munkát.

A legtöbb magyar nyugdíjas rá is szorul arra, hogy dolgozzon, ha szeretné fenntartani aktív korának életszínvonalát. Egy átlagos nyugdíjas az átlagkereset kétharmadát kapja meg, száz magyar nyugdíjas körül 18-nak kell valahogy havi százezer forint alatt megélnie, a nyugdíjasok három százalékának pedig 50 ezer forintja sincsen egy hónapra. A szövetkezeti rendszer kritikusai épp emiatt attól tartanak, hogy ha a nyugdíjnál magasabb, de az aktívak fizetéseihez képest gyenge bérrel beérik a szövetkezetekben dolgozók, akkor az mindenki más fizetését is lenyomhatja.