Európai uniós és hazai költségvetési pénzből amerikai típusú gyermeksürgősségi és -baleseti centrumok épülnek szerte az országban. Nem kell majd kétségbeesett szülőknek keresgélniük, hova induljanak, ha gyerekük „játszásból” feltolt az orrába egy legót vagy a hintáról leesve beütötte a kobakját.

A fővárosi és az agglomerációbeli lakosok számára a Heim Pál Gyermekkórház lesz az a hely, ahol minden sürgős esetet ellátnak – éjjel és nappal is. Vidéken az orvostudományi egyetemek klinikái – így Szeged, Debrecen, Pécs – valamint a győri és a miskolci kórház kap lehetőséget hasonlóan központosított szerepkör meghonosítására. A cél az, hogy a legmagasabb szintű ellátást nyújtó centrumok az ország bármely szegletéből legfeljebb 90 perc alatt elérhetőek legyenek.  Persze nem gyalog – addig a mentőszolgálatnak is fel kell nőnie ehhez a feladathoz.

A kisebb bajok orvoslására azért maradnak helyi, városi ügyeletek, házhoz hívható doktorok. Ugyanakkor a fővárosban be kellene zárni, pontosabban áttelepíteni az új centrumba a Szent János Kórház és az országos baleseti sebészet gyermekrészlegét, de a Bethesda égési osztályát is, ahogy az alapellátási ügyeleteket is. Hiszen köztudott, hogy a speciális szaktudást igénylő feladatok ellátására nincs elegendő szakember. De nem is lesz – annyi bizonyosan nem, hogy minden városi kórházba jusson belőlük a nap 24 órájában egy műtéti teamre való.

Megdöbbentő, de így van: olyan szakma, hogy gyermektraumatológus vagy gyermeksürgősségi szakorvos ez idő szerint hivatalosan nem is létezik. Persze szerencsére vannak, akik értenek hozzá, ebben szereztek gyakorlatot – például a fővárosban a Fiumei úton az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetben (OBSI) van gyermekosztály. De sürgős szakmai teendő – erre szakértő bizottságokat hívott össze az egészségügyért felelős államtitkárság – egyebek mellett annak kidolgozása, hogy a következő években miként „képződjön” megfelelő számú szakember a korszerű központok működtetéséhez. Például úgy, hogy a már rokon szakvizsgával rendelkező orvosok újabb, úgynevezett ráépített szakvizsgát tehessenek: az ehhez affinitást érző, felnőtteket operáló baleseti sebész a gyermekellátásban is jártasságot szerezzen vagy a gyermekorvos a sürgősségi medicinára szakosodjon. 

Heim Pál Gyermekkórház baleseti ambulancia, a Gyermekmentő szolgálat mentősei egy balesetes kisgyereket hoznak a kórházba,

Túry Gergely

Minden jel azt mutatja, hogy a ma születettek már nem csak a bölcsődét növik ki, mire az új épületek avatásán a nemzeti színű szalagot ünnepélyesen átvágják. Először még Zombor Gábor államtitkár jelentette be a tízmilliárd forintos uniós támogatást élvező projektet – 2015 februárjában. Bejelentés azóta többször is volt, legutóbb úgy három héttel ezelőtt. A még el sem kezdett beruházás egy júniusi kormányhatározat értelmében további támogatást nyert: plusz négymilliárd forint érkezik a hazai költségvetésből. A többletre részben azért van szükség, szól az indoklás, mert időközben (értsd, amíg késlekedett a projekt előkészítése, indítása)

„jelentős változások álltak be az építőiparban”

(magyarul emelkedtek az árak). A költségek emelkedésének legfontosabb indoka, hogy a kezdetekhez képest jelentősen bővült a „műszaki tartalom”, vagyis kihasználva a támogatás lehetőségét, a résztvevők igyekeztek minél nagyobbat álmodni.

Debrecenben például a gyermekklinikát nem csak felújítani, hanem bővíteni is fogják, hiszen ott eddig egyáltalán nem volt traumatológia, az a Kenézy-kórházban működött. A leggyorsabban a győri Petz Aladár kórház készülhet el gyermeksürgősségi centrumával, hisz valószínűleg itt van a legkevesebb tennivaló, ez kapja ugyanis a legkevesebb pénzt. Az öt vidéki alcentrum jelenleg 7 milliárd forint várományosa, a Heim Pál viszont országos központként egymaga használhat fel ugyanennyit. Jelenlegi telephelyén, a Nagyvárad tér felőli oldalon épülne fel – a mostani tervek szerint 2021-re – egy hatemeletes, 12 ezer négyzetméteres, a sürgősségi betegfogadásnak, a műtőknek, a diagnosztikának és a fekvőbetegrészlegeknek is helyet adó új gyerekház – a tetején helikopterleszállóval. De a realitásokkal számolva már most lehet tudni, hogy egy ekkora kórházépület még üresen, orvostechnológia nélkül is többe fog kerülni a tervezettnél. Hiszen a szomszédságban, a Semmelweis Egyetem nagy nehezen befejezett eredetileg 12 900 négyzetméteresre tervezett Korányi-projektes épülete jócskán túllépte a 2011-ben erre meghatározott 8,1 milliárd forintos költségvetését.