Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Lehetséges, hogy Franciaország kifogy a vajból? Az az ország, amelyik (Németország után) a második legerősebb tejszektorral rendelkezik Európában, és ahol az emberek nem is tudják elképzelni az életet vaj nélkül?
A BBC szerint egyrészt igen, a francia boltokban valóban tapasztalható vajhiány, különösen nehéz megtalálni a sajátmárkás termékeket, így aztán sokszor a drágábbakkal kell beérniük a vásárlóknak.
Vajválságról azonban még túlzás beszélni: ha a francia vevő vajat akar venni, meg fogja találni. A rendszer azonban döcög.
A szakértők több magyarázatot találtak erre. A vaj világpiaca épp túlpörög, miután a kínaiak rákaptak a nyugati süteményekre, amelyeknek a vaj az egyik fontos alapanyaga. Közben az európai és amerikai fogyasztók is visszataláltak a vajhoz, miután a legújabb egészségtrendek megnyugtatták őket, hogy a zsír nem ellenség. Ma már a cukor az.
A vaj rehabilitációjával megnőtt a vaj iránti kereslet is. A kínálat viszont csökkent. A világ legnagyobb tejtermelője, Új-Zéland például 11 százalékkal kevesebb vajat exportált január és augusztus között az egy évvel korábbi időszakhoz képest.
A kereslet megnövekedése és a kínálat csökkenése miatt most ott tartunk, hogy a vaj drága és egyre drágább. Másfél év alatt 2500 euróról 6500 euróra nőtt egy tonna ára.
Franciaország azonban különleges helyzetben van: itt évente meghatározzák a vaj árát a szupermarketek és a termelők, a következő tárgyalási körre csak februárban kerül sor, addig pedig a kilenc hónappal ezelőtti, sokkal olcsóbb árakon kínálják a termékeket a boltok. A francia termelők pedig a helyzetet felismerve elkezdték magasabb áron külföldön eladni a termékeiket.
