A teljes lakosság 25,6 százalékát érinti a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata, ami 0,7 százalékpontos csökkenés az előző évhez képest – mondta Janák Katalin, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője A háztartások életszínvonala, 2016 című kiadványt bemutató sajtótájékoztatón.

A főosztályvezető szerint a javulás oka többek között az, hogy a háztartások bevételei tavaly érezhetően nőttek, a nettó jövedelmek 4,2 százalékkal, a reáljövedelmek 3,8 százalékkal emelkedtek.

A háztartások az egy-két százalék feletti reáljövedelem-emelkedést már megérzik anyagi helyzetükön – tette hozzá.

Az Eurostat másfél hete adott ki adatokat szintén 2016-ról: ők a gyerekek helyzetét vizsgálták, és azt derítették ki, hogy a 18 év alatti magyarok 33,6 százaléka él szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben. Ennél rosszabb helyzetet csak Romániában, Bulgáriában és Görögországban mértek, miközben a régiónkból Szlovénia és Csehország is az EU négy legjobb tagállama közé került.

Az Eurostat három lehetséges módon sorolhat be valakit a szegénységben élők vagy kirekesztettséggel fenyegetettek közé. Ide tartozik az, aki

- az ország mediánjövedelmének 60 százalékánál kevesebb pénzből kell, hogy megéljen, a szociális juttatásokat is beleszámítva,

- a depriváció kilenc mutatója közül legalább három igaz rá, például nem tudja melegen tartani a lakását, nem képes fizetni a váratlan költségeket, megcsúszik a rezsi fizetésével, vagy nincs mosógépe,

- vagy olyan háztartásban él, ahol a munkaképes korúak a lehetséges munkaóráik kevesebb, mint 20 százalékában dolgoztak vagy tanultak az előző egy évben.