A Columbia egyetem professzora szerint több korábbi mítosz is megdőlt, például az, hogy a piac tökéletes lenne a tőke, a munkaerő és az áruk elosztására vagy az, hogy a gazdasági növekedés mindenkinek a javát szolgálja. Kiderült, hogy sokan rosszul járhatnak, mert az új munkahelyek teremtése lassabban megy, mint a régiek felszámolása. Ezt a társadalmi folyamatot korábban az állam próbálta meg befolyásolni, de mostanra az emberek közül sokan elveszítették a bizalmukat abban, hogy a globalizáció számukra jó lehet. Aztán jött Trump, aki azt mondta: a globalizáció rossz Amerikának! El kell zárkózni! Protekcionizmusra van szükség! Ha az Egyesült Államokban ezt érzik, akkor mi lehet másutt ? A fejlődő világban? Ahol az emberek jelentős része úgy érezheti, hogy nem részese a gazdaság növekedésének, sőt, hogy rosszabbul él, mint korábban.

Mindez miért alakult így? – fogalmazta meg a kérdést Stiglitz professzor, aki a Social Europe című szaklapnak nyilatkozott. Azért, mert a nagyvállalatok kettős célt akartak elérni: a munkabérek (Stiglitz professzor természetesen a reálbérekre gondol) csökkentését és a profitok növelését. Ez sikerült is. Csakhogy ez destabilizálta a társadalmat. Elégedetlenséget szült. Nem vették figyelembe azt, amit Stiglitz professzor már korábban is állított, hogy a piac sohasem tökéletes. A globális szabadkereskedelem viszont gyors ütemben szüntethet meg munkahelyeket az egyik országban, hogy azután egy másik, olcsóbb bérű helyre vigye át a termelést. Ezért vádolhatta meg Kínát az amerikai munkahelyek ellopásával Trump a választási kampány idején. Ezért hirdethette meg az America First programot.

A közgazdászok mindig csak a globalizáció pozitív oldalát hangsúlyozták, és megfeledkeztek a negatívumokról. Például a társadalmi egyenlőtlenség növekedéséről. Így a globalizáció politikailag fenntarthatatlanná vált – állítja a Világbank egykori vezető közgazdásza. Aki új társadalmi szerződést sürget, melyben azok is megtalálják a számításukat, akik a globalizáció első korszakában csak ígéretekkel gazdagodtak.

Stiglitz professzor ott lesz Davosban, ahol több mint ezer állami és gazdasági vezető találkozik, hogy megvitassák a globalizáció problémáit. Tavaly Hszi Csin-ping kínai elnök volt a világgazdasági fórum sztárja, aki kiállt a szabadkereskedelem mellett, míg Donald Trump épp antiglobalista programmal nyerte meg a választást az Egyesült Államokban. Most Donald Trump is elmegy Davosba, hogy a globalizáció jelenlegi helyzetéről tárgyaljon más fontos vezetőkkel. Trump első évének mérlege nagyon vegyes képet mutat, de az mindenképp figyelemre méltó, hogy a tőzsdék kiválóan teljesítenek és a pénz globális áramlásának útjába Trump sem kíván semmilyen akadályt sem állítani. Talán Davosban kiderül, hogy megkezdődik-e a globalizáció új korszaka, melyet Stiglitz professzor sürget a társadalmi igazságosság és a politikai fenntarthatóság érdekében.