Rohamléptekkel közeledik egymáshoz a néhány évtizeddel ezelőtt még egymással ellenséges viszonyban lévő Kína és Oroszország, s Vlagyimir Putyin orosz államfő legutóbbi pekingi látogatása során úgy tűnt, teljessé vált a két szomszéd összeborulása.

Oroszország fokozatosan keletre irányítja át energiaszállításait, a kínaiak – különösen az Oroszországot sújtó nyugati szankciók 2014-es bevezetése óta – pedig egyre fontosabb befektetővé válnak. A közeledést gyorsítja Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan politikája is, ahogy lassan a nyugati vezetők, úgy a pekingi politikusok is sokkal inkább megbíznak a Kreml urában, mint Trumpban.

A közeledés hátterében azonban még ott vannak a bizalmatlanság jelei: Oroszország – teljes joggal – attól tart, hogy a Sanghaji Együttműködés Szervezetében (SESZ) Kína válik meghatározó szereplővé, s ezért úgy válogat az új jelenetkezők között, hogy azok inkább Moszkva, mintsem Peking felé tekintsenek. Ilyen például India, amely orosz támogatással lépett be a szervezetbe. A SESZ-szel kapcsolatos célok sem azonosak: Oroszország szeretné elmélyíteni a katonai együttműködést is, míg Kína leginkább gazdasági szervezetnek tartja a SESZ-t. És sürgeti a szabadkereskedelmi egyezmény megkötését. Moszkva viszont inkább a maga által létrehozott Eurázsiai Gazdasági Övezetben támogatja a vámok teljes lebontását.

Részletek a HVG hetilapban.

hvg.hu