„Levelet írtunk Novák Katalinnak, hogy a bölcsődékre fordítható alapból egészítse ki a mi TOP-os pályázatból tervezett beruházásunkat, mert nem tudjuk, hogy miből fogjuk egyébként felépíteni” – ezt Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere osztotta meg velünk, miután kiderült, hogy az elkészült terveik szerint 101 millió forint a költsége annak a bölcsődei beruházásnak, amelyet évekkel ezelőtt még 60 millióra becsültek. Ennek megfelelően ennyi pénzt is kaptak a Terület- és Település Operatív Program forrásaiból, ezt rövidítik TOP-os pályázatnak.

„Miután láttuk a politikus asszonyt nyilatkozni a televízióban arról, hogy 200 milliárd forintot elkülönítettek a bölcsődék építésre, úgy gondoltuk, ez a segítség beleférne a büdzséjükbe, mert a miénkből nem jön ki a pluszpénz, amit hozzá kellene tenni” – indokolta Molnár Róbert a levél megírását.

Amíg Kübekháza a családügyi államtitkártól próbál segítséget kérni, sok más önkormányzat hitelfelvételre kényszerülhet, így újra eladósodhatnak, hiába konszolidálta őket az állam öt évvel ezelőtt.

Molnár Róbert

Fülöp Máté

Már januárban többen jelezték, hogy a jelentősen dráguló építőipari szolgáltatások miatt nem fognak annyiból kijönni a beruházások, ahogy azt korábban gondolták, ezért sok önkormányzat abban bízott, hogy a kormány kisegíti őket a bajból. A dráguló építési beruházások a közel hatezer pályázat kétharmadát teszik ki. Még három évvel ezelőtt kellett összeállítania az önkormányzatoknak a terveiket, hogy milyen beruházásokat szeretnének a településükön, majd ezeket a megyei közgyűlések összefésülték, jóváhagyták. Az átalakuló bírálati rendszer miatt azonban húzódott a TOP-projektek értékelése, a jóváhagyásra tavaly tavaszig kellett várniuk. Időközben azonban kétszer is emelték a minimálbért, egyre nagyobb lett a munkaerőhiány, és az építőanyagok sem lettek olcsóbbak. Így a polgármestereknek azzal kellett szembesülniük, hogy a projektek befejezéséhez pluszforrásra lesz szükségük.

A választások előtt még arról lehetett hallani, hogy a kormány majd az önkormányzatok hóna alá nyúl, bár többen ezt már akkor is kétségbe vonták, hiszen az operatív programok 100 százalékos támogatásúak, az uniós szabályok, az elszámolás miatt ehhez önerőt nem lehet tenni. Most marad a projektek műszaki tartalmának a csökkentése, de ez nem minden esetben járható út. Az energetikai korszerűsítéseknél ugyanis a műszaki tartalom csökkentésével éppen az indikátorok teljesítését, azaz a pályázat célját hiúsítanák meg. Az elmúlt hónapban fórumokat tartottak a megyeszékhelyeken, ahol információink szerint azt világossá tették, hogy pluszpénzt nem ad a kormány.

Rezeg a léc

„Erre a helyzetre nincs megoldás, az önkormányzatnak nincs forrása” – ezt Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere magyarázta. Szerinte nem csak a beruházások drágulása jelent problémát, de az is, hogy tapasztalata szerint a kiírt közbeszerzésekre még jelentkező sem akad, legalábbis Békés megyében. „Most két kisebb projektünkre, az óvodai tornaszobára és az orvosi rendelő felújítására második nekifutásra van jelentkezőnk, de volt olyan, hogy 17 vállalkozónak küldtük el a felkérést, egy sem adott ajánlatot” – folytatta a polgármester. Medgyesegyháza egymilliárd forintot is meghaladó összeget nyert összességében a TOP-pályázatokon, most Nagy Béla is vakarja a fejét.

Több településen hitelt vennének fel, hogy kipótolják a szükséges költségeket, így például a Csongrád megyei Kiszomboron már a költségvetésükbe is beterveztek 100 millió forint kölcsönt, amivel 10 évre 13 millió forintos törlesztést vállalnának be. Ám arra maga Lázár János, a térség parlamenti képviselője figyelmeztette a települést, hogy a százszázalékos intenzitású támogatás mellett nem valószínű, hogy ezzel szabályszerűen lehet pótolni a hiányzó összeget. Így akár vissza is kérhetik a támogatást.

Túry Gergely

Megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot. A projekteket kezelő tárcától azt a választ kaptuk, hogy tisztában vannak a beruházások drágulásával, de pluszforrásuk nincs az önkormányzatok kisegítésére. A 2017. februári kormányrendeletre hivatkozva viszont azt írták, hogy költségnövekmény bejelentésére van mód, amennyiben ez a 30 százalékot nem haladja meg, igaz, adott esetben igazságügyi szakértőt is kirendelhetnek.

Az érintettek szerint azért aggályos, hogy ily módon kérjenek pluszpénzt, mert ennek benyújtásához például szükséges a közbeszerzés lebonyolítása, ami megint csak költséget jelent az önkormányzatok számára. Arra ugyanakkor nincs garancia arra, hogy ez esetben a költségek növekedése nem haladja meg a 30 százalékot, ami felett már semmilyen támogatásra nincs lehetőség, magyarul, a polgármester viheti el a balhét. Ráadásul, az idő is szorítja a helyhatóságokat, mivel a pályázatokat a legtöbb esetben az év végéig meg is kellene valósítani.

Az „ügyeskedők” megúszhatják

Nem mindenütt idegeskednek. Sokak szerint vannak térségek, ahol jó vastagon fogott a ceruza már akkor is, amikor a terveket írták.

Csongrád megyében azonban igen feszesen készültek a néhány évvel ezelőtti tervek, így ott több önkormányzat is kutyaszorítóban lehet. Békés megyében már a pénz elosztásakor is kitört a balhé, fideszesek estek egymásnak, a küzdelemben Simonka György fideszes országgyűlési képviselő kerekedhetett felül.

Túry Gergely

A TOP pályázati pénz elosztásakor a megyei fejlesztésekért felelős közgyűlés döntött arról, mely térségekben mely projekteket támogatják. A közgyűlés fejlesztési bizottságában Simonka régi barátja, az egykori medgyesegyházi polgármester, Ruck Márton az elnök, de a képviselő jobbkeze, Szegedi Balázs szava is döntő volt, aki szintén ebben a bizottságban ül. Így nem csoda, ha végül a megyébe kerülő 458 nyertes pályázatból, a Mezőkovácsházi járás 17 településére 104 került. A 800 lelkes Pusztaottlaka – amelynek korábban Simonka volt a polgármestere – 10 projektre 1,7 milliárdot költhetne el, és szinte ugyanennyi pénz jutott a hatezer lakosú Mezőkovácsházára, Medgyesegyházára és Battonyára is. A többieknek „be kellett érniük” pár százmillióval. Simonka egyfelől tehát elérte, hogy a számára kedves településekhez kerüljön a pénz, másfelől pedig még a módszert is kimódolta, hogyan lehet „jól járni”.

Simonka elszólásai

Úgy látszik, hogy az „övéi” között nem vigyáz a szájára a képviselő, az egész sajtót bejárta például, hogy egy fórumon csak kicsúszott, milyen jól jövedelmező vállalkozásai vannak szülőfalujában, Pusztaottlakán. Egy januári Csanádapácán tartott értekezlet jegyzőkönyvéből pedig az is kiderül, hogy Simonka az ülésen azzal dicsekedett, az ő lobbitevékenységének köszönhetően nyert el a település jelentős forrásokat, és nem csak a területi kiegyenlítést harcolta ki, de szerzett sikerdíjas pályázatírót is, ezzel csökkentve a költségeket.

Ennél is érdekesebb, ami egy Pusztaföldváron tartott ülés jegyzőkönyvéből tűnik ki: hogy Simonka a saját települését példának hozva kifejtette, hogyan lehetséges az áfa megfizetése nélkül beruházni úgy, hogy később, a fenntartási időszak lejárta után még jól is járhat a vállalkozás, ha egy uniós pályázatban „összebútorozott” az adott önkormányzattal.

Egy helyi önkormányzati cég pénzügyi helyzetével kapcsolatos vita során mondta el Simonka a tutit. A képviselő szerint szerencsés olyan céget alapítani, amelynek egy önkormányzat 51 százalékban a tulajdonosa, így szükséges esetben kérhet pénzt a Belügyminisztériumtól. Amikor pedig uniós forrásból finanszírozott beruházásról van szó, akkor visszaigényelheti az áfát, így a költségek negyedével többet tudnak felhasználni. Amikor pedig lejár a projekt ötéves fenntartási ideje akkor az önkormányzatnak hoznia kell egy „bölcs döntést”, magyarul, értékesítenie kell a beruházást. Arról többször is írtunk, hogy a képviselő szülőfalujában a temérdek pénzre a helyi önkormányzat és egy alapítvány közös kft.-je pályázott.

Míg a legtöbb korrekt terveket készítő önkormányzat most bajban van a TOP-pályázatok megvalósítása miatt, és többen bele is csúszhatnak abba, hogy vissza kell fizetniük az óriási támogatási összegeket, addig azok, akik már az elosztáskor ügyeskedtek, majd a megvalósításkor is trükköznek, még jól is járhatnak. Legfőképpen persze az önkormányzatokkal „boltoló” vállalkozások, alapítványok lehetnek a nyertesek.