szerző:
Szlavkovits Rita
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Már bejáratott úton kereshetnek munkásokat Indiában azok, akik éveken át hiába hirdették az állásokat gazdaságaikban, mert nem akadt itthoni jelentkező. Az ország több tehenészete foglalkoztat indiaiakat, és noha úgy tűnik, a helyiek is megbékéltek az „idegenekkel”, munkaadóik nem szerették volna, ha találkozunk velünk. Arról viszont szívesen beszéltek, hogyan találtak rájuk, és miért nélkülözhetetlenek az ázsiai vendégmunkások a hazai marhatelepeken.

„Nem volt semmiféle incidens, a helyiek is elfogadták az Indiából érkező munkásaimat”

– mondja el tapasztalatát a Krajcsovicz András. A Békés megyei tejtermelő gazdaságában másfél hónapja dolgozik három indiai férfi a tehenészetben, még a helyi rendőrséggel is felvették a kapcsolatot, hogy ne legyen gond. Az országban több tehenészetben foglalkoztatnak Indiából érkező munkásokat, Veszprém, Nógrád, Győr-Sopron és Békés megyében is így oldották meg az állattenyésztésben is égető munkaerőhiányt. „Fél évig tartott minden papír elintézése, de mostanra minden szükséges dokumentumot beszereztünk, a tartózkodási és munkavállalási engedély, lakcímbejelentés is rendben van.”

Képünk illusztráció
AFP / Prakash Singh

A kondorosi gazdaságban is éveken át kerestek fejőket, de sokan kiöregedtek, a fiatalok pedig másutt keresik a boldogulásukat a tehenészet tulajdonosa szerint. A mezőgazdaság is azok az ágazatok közé tartozik, ahol nagyon égető a munkaerőhiány. A zöldség-gyümölcs ágazatban például, ahogy Ledó Ferenc az Agráruniónak adott interjúban elmondta, legalább 50-60 ezer idénymunkásra van szükség évente, az állattenyésztésről ilyen adatunk nincs, bár nyilván az előbbinek csak a töredéke lehet a munkaerőhiány, de annál nehezebb megoldani. A kevesebb hozzáértést igénylő növénytermesztésben is nehéz magyar munkavállalókat találni, de a tejtermelő gazdaságokat vezetők szerint az állatok gondozására és kezelésére szinte lehetetlen becsalogatni a munkásokat. A tejtermelésben egyáltalán nem elhanyagolható a tejet adó állat nyugalma, megfelelő bánásmód, mert ez nagyban befolyásolja a tej mennyiségét.

Az okostelefon fordít

„Sokáig próbálkoztunk, míg végül fél éve eldöntöttük, hogy belevágunk” – magyarázza Krajcsovicz András, hogy végül hat hónappal ezelőtt kezdett el intézkedni a fia, hogy beindítsák a gépezetet. „Négy főt kértünk, végül három lett belőle, egy már a kinti rostán kiesett” – meséli a Békés megyei Fríztej Kft. ügyvezetője, hogy a folyamat Indiában kezdődik a toborzással, majd már ott kiválogatják a hozzáértőket, és csak a megfelelteknél indítják el a papírmunkát. A szükséges engedélyek beszerzése nagyjából fél év alatt zajlik le, két évre kap mindenki tartózkodási és munkavállalási engedélyt.

Képünk illusztráció, ugyanis nem találkozhattunk az indiai vendégmunkásokkal
AFP / Shammi Mehra

„Nálam másfél hónapja dolgozik a három fiatalember, minden a legnagyobb rendben megy. A telepen kialakítottunk számukra összkomfortos lakásokat, mindennel felszerelt szobák, fürdőszobák vannak. Önellátásra rendezkedtek be, a saját pénzükből vásárolnak, készítik el az ételeiket. Nagyon korán kell kelni a fejéshez, napközben is van bőven munka, így nem is nagyon járnak ki a telepről” – folytatja Krajcsovicz, aki azt is megosztotta velünk, hogy mivel a magyar dolgozók nem beszélnek túl jól angolul, az okostelefont vetik be.

„Ma már nincs akadály, fordít a telefon. Csak rámondjuk a feladatot, ők visszakérdeznek, ha szükséges, megy, mint a karikacsapás.”

"Turbánban a fejőházban"

Az első fecskék között volt a Multiton Kft., amely a főként India északi részén toborzott munkásokat vett fel Heves megyei, sarudi telepére. Már több éve alkalmaz indiai munkásokat, és bár két évvel ezelőtt még megriasztotta a helyieket az idegenek megjelenése a faluban, és tojással meg is dobálták a cégtulajdonos által megvásárolt házat, ahol elszállásolta őket, mostanra elfogadták a fiatalokat, akik hazamennek, amikor lejár az engedélyük, majd annak megújítása után visszatérnek. Így lényegében a hat főből 1-2 mindig Indiában van, de rotációban váltják egymást. A Multiton ügyvezetője, Sárközi Tamás egy tavaszi konferencián Turbánban a fejőházban címmel beszámolt tapasztalatairól, elmondta, hogy nagyon elégedettek az indiaiak munkájával. Ugyanerről beszélt ezen a konferencián az ország nyugati csücskében működő Hegykő Zrt. vezetője is, Varga Gábor beszámolója szerint az országnak ezen a részén már húsz évvel ezelőtt is nagy csábító erő volt az, hogy néhány kilométerrel arrébb, Ausztriában a sokszorosát lehet megkeresni, így ott már sem az ukrán, sem a román és szerb vendégmunkások sem álltak meg, ha már odáig elmentek. A Dél-Alföldön tavaly már több ezer külföldi vendégmunkás vállalt munkát az ottani gazdáknál, de idén már itt is nehézségekbe ütközött a megfelelő munkások felvétele.

Tehénfejés Indiában
AFP / Frilet Patrick
Hányan lehetnek az itt dolgozó indiaiak?

Az Állampolgársági és Bevándorlási Hivatal adatai szerint 2017-ben 24 539, 2018 első négy hónapjában (ez a legfrissebb adat) munkavállalási célból 13 701 ember kért tartózkodási engedélyt Magyarországon a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján (a „harmadik országbeli” azt jelenti, hogy nem az unió valamely tagállamából, illetve Lichtensteinből, Norvégiából, Izlandról, illetve Svájcból érkezett). A tehenészetekben dolgozó indiaiak is köztük vannak, de mert a statisztikában országonkénti bontás nincs, nem derül ki, honnan hányan érkeznek hozzánk dolgozni.   

„Egy darabig dolgozott nálunk egy mezőgazdasági végzettségű, helyi fiatalember, aztán pár hónap után tovább állt, egy osztrák gipszkartonüzembe ment szerelőnek” – idézte fel a próbálkozásait Krajcsovicz András, aki azt is elmondja, hogy az indiaiaknak annyi a fizetésük, mint a többi munkavállalónak.

Az állattenyésztésben nem csinálhat mindent a robot

A technológiai fejlesztések a mezőgazdaságban is sok helyen kiválthatják hosszú távon a kézi munkaerőt, bár ezek a „robotok” nem kevés pénzbe kerülnek. Az állattenyésztésben, főként a tejtermelésben nem lehet teljesen kiiktatni az emberi jelenlétet. Nancy Charlton, amerikai szakember egy tavaszi előadáson beszélt arról, hogy nagy amerikai gazdaságokban, ahol fejőrobotokat alkalmaznak, sem lehet teljesen gépekkel ellátni mindent. Az embernek a robot üzemelésével is a tehén mellett kell maradnia, „ne azért vásároljunk robotot, hogy elhagyjuk az istállót, hanem azért, mert hatékonyabban akarunk tejet termelni” – tette hozzá a szakértő.

Szerettünk volna beszélgetni nálunk dolgozó indiai vendégmunkásokkal is, hogy mennyire sikerült felvenniük az itteni tempót, hogyan telnek a napjaik az új környezetben, de ezt nem tették lehetővé számunkra. Tavaly májusban a heol.hu munkatársai még találkozhatottak a sarudi vendégmunkásokkal, a lap egyikükről fényképet is közölt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!