Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Bűnözők előtt is megnyitották az EU kapuját a tagállamok az úgynevezett aranyvízumokkal – figyelmeztet most kiadott jelentésében a Global Witness és a Transparency International (TI). Ilyen, a külföldiek befektetésért való letelepedését lehetővé program volt Magyarországon a letelepedési államkötvény, amelyről a TI magyarországi szervezete a Költségvetési Felelősségi Intézettel készített elemzését hétfőn tette közzé. Ebben azt állapította meg, hogy az állam 30 milliárd forintot bukhatott a programon.
Az európai elemzés szerint legalább hatezer útlevelet és majdnem 100 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki a tagállamok az elmúlt évtizedben, jobbára különösebb ellenőrzés nélkül. A vízumokért cserébe a 28 tagország összesen 25 milliárd eurónyi tőkére tett szert.
Harmincmilliárd forintot buktunk a letelepedési államkötvényeken
Érdemi hasznot nem hozott a letelepedési kötvény az országnak, sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül - állapította meg a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest.
Öt olyan ország volt, ahol a pénzért kiadott engedélyek száma meghaladta a tízezret, Spanyolrszág, Lettország, Portugália és az Egyesült Királyság mellett hazánk. A TI magyarországi jelentése szerint 19855 külföldi jutott nálunk letelepedési engedélyhez – több esetben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek.
Nem csak itt lehettek azonban gondok: Cipruson és Portugáliában nem vizsgálták a jelentkezők vagyonának a forrását, Máltán pedig az sem jelent gondot, ha valakit korábban elítéltek, vagy nyomozás folyik ellenük. Lettországban, Magyarországon és az Egyesült Királyságban a kérelmek több mint 90 százalékát elfogadták a helyi hatóságok
Az Európai Bizottság a jövőben szorosabban felügyelné a pénzért kapható állampolgárság intézményét – ilyen nyolc tagállamban létezik, közte az offshore-központként is ismert Máltán és Cipruson. Ez azonban aligha lesz elég: Brüsszel a pénzmosás elleni fellépés keretében is vizsgálhatja a harmadik országból származó pénzek mozgását is. A Financial Times úgy tudja, hogy a bizottság a jövő hónapban teszi közzé első jelentését az aranyvízumokkal és az állampolgárságot is adó programokkal kapcsolatban. Vera Jourová jogérvényesülésért felelős biztos azonban azt is elmondta korábban a lapnak, hogy az EU-nak nem áll jogában betiltani az ilyen programokat.
(via Financial Times)
