Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Komolyabb drágulást hozhat ősszel a liszt és a pékáruk piacán a búza felvásárlási árának 15 százalékos emelkedése – írja a szombati Népszava. Az árnövekedést nemcsak a hazai, nagyjából 10 százalékos terméskiesés okozta, a nagy európai gabonatermelő országokban is átlag alatti mennyiséget takarítottak be.
A zöldségfélék termelői ára egy év alatt majd negyedével, a burgonyáé több mint 40 százalékkal nőtt a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint – emlékeztet a lap. Hozzátették, hogy a tej és tojás drágulása az év eleje óta töretlen, és e két termékcsoportnál a korábbi áfacsökkentés hatása úgy múlt el, hogy nem is hozott érzékelhető árcsökkenést.
Akad példa árcsökkenésre is: a gyümölcsök termelői ára némileg mérséklődött tavalyhoz képest, ezen belül elsősorban az alma és a szilva ára esett jelentős mértékben, amiben szerepet játszhatott az átlagot meghaladó termés.
Ledó Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Népszavának elmondta: becslések szerint a tavalyi 625 ezer tonna után az idén 750 ezer tonna alma termett itthon. A nagy exportőrnek számító Lengyelországban pedig az előző évi 2,7 millió tonnával szemben 4,5-4,7 millió tonna almát takarítottak be, amit 80-100 forintos áron kínálnak a magyar kereskedőknek. Szilvából az idei 65 ezer tonnás termés jónak számít, emellett a termék árának csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy a legnagyobb felvevőpiacon, Németországban szintén jó volt a termés.
