„Egyre többen jönnek a lakossági fogadóórákra azzal, hogy nagy teher a törlesztőrészlet. Olyan is jött, akinek a lakását vele együtt vették meg, aztán az új tulajdonos meg gyorsan felemelte a bérleti díjat negyven százalékkal” – ezt Kiss Andrea, Hódmezővásárhely alpolgármestere mondta a legutóbbi vásárhelyi közgyűlésen azok után, hogy az utóbbi hónapok bérlakáseladásairól számolt be a városi iroda. A fideszes képviselők kevesellték az eladásokból befolyó pénzt, erre reagált az alpolgármester úgy, hogy talán nem kellett volna belehajszolni az egyébként is nehéz helyzetben levő embereket a hitelfelvételbe.

Hódmezővásárhelyen 2016-ban döntött úgy a közgyűlés, hogy meghirdeti eladásra az önkormányzati bérlakások jelentős részét. Úgy tudjuk, hogy Lázár János szorgalmazta az értékesítést. Az összesen 653 lakásból 407-et hirdettek meg eladásra, de a bérleti díjakat is megemelték jócskán. Első körben száz lakás kelt el, majd 2017 nyarán egyszerre háromszáz lakást hirdettek meg, ráadásul úgy, hogy a pályázatok beadásának határidejéig a vásárlási szándékot is be kellett jelenteniük a bérlőknek, mert amennyiben ezt nem teszik meg, akkor az önkormányzat a bérleményeket lakottan is eladja.

Ha az augusztus 2-i határidőig nem jelentkeznek helyi vásárlójelöltek, vagy legalább a vételi szándékot nem jelzik a lakók, úgy azokat a lakásokat, amelyekre pályáztak, eladjuk az ingatlanbefektető csoportnak.

– nyilatkozta tavaly júliusban Antal István, az eladásokat koordináló iroda vezetője a helyi lapnak.

Márki-Zay Péter, miután februárban az időközi választáson polgármester lett, megpróbálta lassítani a bérlakások számának csökkentését, és újabb, szociális alapon kiadható lakásokat szerezni, egyelőre nem sok sikerrel.

Túry Gergely

A lakások zöme, kétszázötven még a februári időközi polgármester-választás előtt kelt el, nem csoda, hiszen több bérlő bepánikolt a háziúr esetleges megjelenésétől, és inkább eladósította magát, hogy megszerezze. Akadt, akinek a feje fölül eladták az otthonát valaki másnak, aki aztán rögtön utána megemelte a bérleti díjat. Még azok is reszketve gondolnak vissza ezekre a hónapokra, akik végül is megúszták.

„Majdnem öngyilkos lettem”

„Mit tudtam volna mást csinálni, mint véget vetni az életemnek” – még mindig elborzadva gondol azokra a napokra egy nyolcvanéves asszony, aki február 8-án kapott az önkormányzattól egy levelet, hogy tartózkodjon otthon, amikor a vevő jön megnézni a lakást.

Szlavkovits RIta

Aztán napokon belül kapott az idős nő még két levelet, az egyikben adminisztrációs hibára hivatkozva elnézést kért tőle a hivatal, a másikban pedig arra figyelmeztették az asszonyt, hogy nem is eladók a lakások, csak rémhíreket terjesztenek egyesek. Mindez tíz nappal Márki-Zay Péter megválasztása előtt történt, amikor a lakások egy részét le is vették az eladási listáról.

Eladási kampány után választási kampány

„Teljesen kétségbe esett mindenki, főleg itt, a Szabadság téren” – idézi a tavaly nyári hónapokat Fehér István, aki egy hátrányos helyzetűek támogatására alapított egyesületet vezet. „Kapták sorra a leveleket az önkormányzattól az itt élők, azzal fenyegették őket, ha nem jelentkeznek a lakás megvásárlására, akkor majd eladják másnak. Igaz, hogy lakottan, tehát a bérlőt nem teszik ki, de ez nem nyugtatott meg senkit” – magyarázza Fehér István.

Fehér István

Szlavkovits RIta

Fehér István ment, kilincselt, mivel a Szabadság téren meghirdetett közel száz lakásban főként csekély jövedelmű családok élnek, sokuknak csak a közmunka után járó fizetés az egyetlen bevételük. Decemberben levelet is írt a novemberben elhunyt polgármester utódának, Hegedűs Zoltánnak. A január 28-án meghirdetett lakások között még szerepeltek ezek a lakások is, sőt a költségvetésben a banki fedezetként szereplő, értékesítésre kijelölt ingatlanok listájában is ott vannak. Ám ekkor már szóbeli ígéretet kapott az érdekvédő, hogy nem hirdetik meg legalább azokat a lakásokat, amelyekben a legszegényebbek laknak. Így végül az itt élő közel száz család megúszta az értékesítést.

Közben megválasztották polgármesternek Márki-Zay Pétert, aki röviddel ezután elérte a rendelet módosítását. Most abban az szerepel, hogy csak és kizárólag bérlő vásárolhatja meg a lakását, tehát elmúlt a kényszer, hogy mindenáron, eladósodva is vásárolni kell, ha nem akarják, hogy más vegye meg az otthonaikat. Akiket meg belehajszoltak február előtt a hitelfelvételbe, járhatnak panaszra a fogadóórákra, és ahogy az alpolgármester fogalmazott, most éppen a szociális forrásokból kell segíteni őket.

Márki-Zay: Legalább a minta panelprogramban megüresedett lakásokat adják vissza

Elég nagy port kavart fel Lázár János 2017. tavaszi ötlete a panelek visszabontásáról, erre mintaprogramnak jelölték ki az egyik hódmezővásárhelyi tízemeletes szalagházat. Ez is az új városvezetés nyakába szakadt, a kétszáztíz lakásból nagyjából harmincan vágtak bele, és kötöttek szerződést az önkormányzattal arról, hogy az otthagyott lakásuk értékét tízmillió forintra kiegészíti a város, majd ezen az áron másutt vásárolnak. Így üresedett meg harminc lakás, már hónapok óta írogat leveleket Márki-Zay Péter a Miniszterelnökségnek, hogy legalább az esedékes bontásig adhassa ezeket oda a város rászoruló lakásigénylőknek. Sorra jöttek az elutasító válaszok, majd éppen a múlt héten felcsillant a remény, januárra a városba ígért látogatást a Miniszterelnökség államtitkára azzal, hogy akkor majd visszatérnek a bérlakások ügyére. Ha sikerülne is nyélbe ütniük az üzletet, akkor is a már eladott háromszáz lakás helyett harminccal lenne több bérlakás a városban.

Mire kell a városnak a pénz?

A Lakásügyi Tanács elnöke szerint Lázár János javaslata volt, hogy értékesítsék az önkormányzati lakásokat. Két évvel ezelőtt határozta el a hódmezővásárhelyi közgyűlés, hogy a bérlemények háromnegyedét eladja. Az indoklás szerint a bérlőket akarták kedvező helyzetbe hozni azzal, hogy az egy összegben fizetőknek negyvenszázalékos, a részletekben törlesztő bent lakóknak pedig húszszázalékos kedvezményt adtak. Nagy Ernő, baloldali képviselő szerint, aki a Lakásügyi Tanács elnöke is egyben már húsz éve, ha kimondatlanul is, de ott volt a háttérben a pénzszerzés szándéka is. 2016 áprilisában dőlt el ugyanis, hogy a város víziközmű cégének devizakötvényeiért milliárdokat követelő bank felé az önkormányzatnak kell helytállnia, így szép adósság, 4,2 milliárd forint hullott a város nyakába. (Időközben ugyanis átalakították a vízműveket, a vásárhelyiek az Alföldvíz Zrt.-hez voltak kénytelenek csatlakozni, így az adósságot erre a cégre nem testálhatták át.) Ezt az összeget 2029-ig kell visszafizetnie a városnak, de csak 2016-ban ez 230 millió forintot jelentett. Így igen jól jött a lakások értékesítéséből befolyó összeg, és talán nem véletlenül tűnt annyira jó ötletnek, hogy a vásárhelyi polgárokat kedvezményesen lakástulajdonhoz juttatják.

A lakások eladását Antal István, Lázár unokatestvére vezényelte a Lakosságszolgálati iroda vezetőjeként, aki a hirdetmények közzététele előtt többször hangsúlyozta a külsős vásárlók megjelenésének lehetőségét, sőt tényét is. Idén májusban Antal felmondott az önkormányzatnál.